Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861

barna tyúkot loptak a szigeten. [...] A tyúk a rendőrségen van s igazolt tulajdonosa ott átveheti."34)

Fontos áttekinteni a lap arculatának néhány más alapvető vonását is. Természetesnek mondható ezek közül az, hogy a lap Füred iránt erősen elfogult és minden alkalmat megragad, hogy dicsérje a fürdőt. Lássuk, hogyan indult a június

15-én megjelent mutatványszám: „B. F. édes magyar hazánknak valóságos éden kertje, elvitázhatatlanul legkiesb vidéke, sőt Európának is legszebb tájképei közé számíttatik. [...] B.-Füred nem csak a hazai fürdők közt lett legfényesebb s fényűzőbb, legkedvesebb és kitünőbb, de a külföldi fürdők sorában is méltán előkelőbb helyet foglalt."35

Erőteljesen érvényesül a Balaton-Füredi Napló hasábjain a hazafias érzület, néhány túlzó s ma már talán nevetségesnek ható megnyilvánulásával együtt. Olcsó megoldás lenne azonban ezt a szellemiséget a napjainkban oly divatos fordulattal „magyarkodásnak" nevezni. Nem szabad elfelejteni, hogy a lap megjelenése idején 1861-et írunk. A Balaton-Füredi Napló pedig - mint minden lap - hatott és hatást tükrözött, manipulált és vissza is adott valamit abból, ami körbevette. Különösen így van ez egy olyan fürdő lapjának esetében, mint Füred, ahol az első-, de főleg másodvonalbeli politikusok jószerivel naponta fordultak meg.

Jellemzi a lapot némi antiszemitizmus is (vigyázat, ez és a „magyarkodás" nem feltétlen kiegészítői egymásnak, elég példaként említeni Eötvös Károlyt, akit Kosztolányi zseniálisan jellemzett: „0 nem hirdette - mint a magyar glóbusz vakbuzgói - , hogy Ádám magyar ember volt, de Ádámtól mindenesetre elég vastag tapintatlanságnak tartotta, hogy nem volt az, és hasonló hibáját nem is tudta megbocsátani sem Wagnernek, sem Hindenburgnak."36), ami egy alkalommal aztán kifejezetten otromba támadásba csap át. Honnan is táplálkozik ez az antiszemitizmus? Említettük már, hogy a fürdőkön meglehetősen sok zsidó származású vendég volt jelen, így volt ez Füred esetében is, amelyet Eötvös Károly a Balatoni utazásban a következőképp aposztrofált: „hol papi, hol zsidó fürdő".37 Nézzünk meg a Balaton-Füredi Napló által rendszeresen közölt vendégnévsorból találomra kiválasztott, egymásután következő 15 nevet: Schwarz Lajos kereskedő, Herz Rozália nagykereskedő, Búzás Pál tanár, Kenessey Ferenc birtokos, Veisz Izsák kocsmabérlő, Veisz Rozália kereskedő, Khán Lévi kereskedő, Hofman Rozália kereskedő, Stein Netti kereskedő, Rechber Cecil kocsmárosnő, Klein Léni kocs- márosnő, Landler Mari kereskedő, Hirsch Léni kereskedő, Braun Netti kereskedő,

34 Hírek. Esztergom és Vidéke, 1920. március 21. 3. p.

35 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/1. 2. p.

36 Kosztolányi Dezső: Eötvös Károly. In: Eötvös Károly: Az utolsó szó Istenhez. Veszprém, 1992. 171. p.

37 Eötvös 1982. 363. p.

201