Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861

Schwarz Rosalie kereskedő.38 A nevek alapján való osztályozás mindig kockázatos, de a névsor itt bizonyosan igazolja, hogy a fürdői vendégsereg tekintélyes része volt zsidó származású. Ebben az esetben viszont a Balaton-Füredi Naplónak, mint fürdői lapnak, vajon miért kellett antiszemita éllel megjelennie? A lap híradásai alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ezt éppen a zsidó származású vendégek nagy létszáma motiválta. A közlések alapján valószínűsíthető, sőt bizonyos, hogy létezett egyfajta éles szembenállás, elkülönülés a zsidó és nem zsidó származású fürdővendégek között. Hudi József ezt a jelenséget már a reformkori Füreddel kapcsolatosan is megfigyelte (akárcsak a fürdőn jelenlevő kasztszellem („kastengeist") más megnyilvánulásait): „A megyei tekintetes urak lenézik a műveletlen kisnemest, s mindahányan megvetik a „héber atyafiakat", feledve, hogy tegnap még hitelért fordultak hozzájuk. [...] Az elkülönülés, amely a társadalmi érintkezésben megnyilvánul, már a szobafoglalásnál is jelen van, hiszen a zsidók külön fogadóban szállnak meg. [...] A társadalmi feszültségek a gyorsan polgárosodó, asszimilálódó zsidósághoz való viszonyban mutatkoznak meg legélesebben."39 Ez esetben nem másról van szó, mint, arról, hogy a fürdő- közönség egyfajta - divatos kifejezéssel élve - reprezentatív mintáját adja a korabeli társadalom közép- és felső rétegének s ily módon megjelennek az adott társadalom konkrét problémái a fürdőhelyen is.

Végül van a Balaton-Füredi naplónak egy negyedik lényeges jellemzője, ez pedig a fürdői „felsőbb társaság", főleg pedig „a magasb aristocratia" iránti feltétlen tisztelet. Füreden is kialakult az előkelőbb fürdővendégek és mások soraiból az a felső réteg, amelyik az elit szerepét hivatott betölteni. Kikből is állt ez a társaság? Arisztokratákból, országgyűlési képviselőkből (a kettő persze gyakorta fedte egymást), helyi és környékbeli nemesekből (a lokális vezető réteg), a fürdő vezetőiből (Écsy László fürdőigazgató,40 aki több mint ötven évig töltötte be ezt a posztot, valamint Orzovenszky Károly fürdőorvos, Huray István alorvos, Jókai sógora) és az értelmiség néhány képviselőjéből: színészek, költők, írók, akik a maguk körein belül szívesen rendeztek különféle programokat, melyet rendszeresen az egyik arisztokrata tag szervezett (nem nehéz megtalálni ezeknek a rendezvényeknek a párhuzamát napjainkban, mert hiszen kikből is áll ma „a társaság" egy-egy „fényesebb" összejövetelen: politikusok, vállalkozók, üzletemberek, színészek, a média képviselői, énekesek, sportolók - új színt jószerivel csak utób38 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/9. 71. p.

39 Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. Szerk. Bilkei Irén (Zalai Gyűjtemény, 28.) Zalaegerszeg, 1989.133. p.

40 Écsy személyére nézve: Némethné Rácz Lídia: Écsy László fürdőigazgató 50 éves jubileuma (1885. augusztus 17.) Füredi História, 2008/3. 7-8. Écsy naplóinak kiadása: Katona Csaba: Écsy László fürdőigazgató naplói, 1850-1852,1856. Balatonfüred, 2008. (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 38.); Lichtneckert András: Écsy László balatonfüredi fürdőigazgató naplója, 1863-1892. Balatonfüred, 2008 (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 41.)

202