Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861

borodást, mi több ellenállást az ún. „pátensharcban" a tetőpontját elérő protestáns egyházak elleni állami fellépés. 1860-ban szállt partra Garibaldi Marsalánál és valósult meg az olasz egység Cavour vezetésévek amit Magyarországon is reménykedve figyelt a politikai közvélemény, az országban egymást követték a különféle emlékünnepélyek (Zrínyi, Vörösmarty, Kisfaludy stb.), ekkor került sor Pesten arra a forradalmi megemlékezésre, amely végül a csendőrökkel való összecsapásba és csendőrsortűzbe torkollott s amelyben részvételéért Forinyák Géza egyetemi hallgató az életével fizetett, s végül ugyanebben az évben vetett véget az életének Széchenyi István az Ein blick megjelenése utáni, a személye körül felerősödött zaklatások közepette. Ferenc József előbb az októberi diplomával, majd a februári pátenssal állt elő, 1861-ben '48-49 óta először ült össze a magyar országgyűlés, hogy aztán a határozati párt elnökeként Teleki László az öngyilkosságával okozzon országszerte felzúdulást. Mindennek logikus következménye, hogy a '48-as, függetlenségi szellemiség ebben az évben országszerte magas hőfokon lángolt. Ez jelentkezett a külsőségekben is. Ennek igazolására idézhetjük például Váry Gellért piarista szerzetest (1843-1926): „Az 1861-i esztendő a magyar nemzeti élet újraébredésének az esztendeje. [...] 1861-ben tüntetésképpen az úri osztályok férfi- és asszonytagjai is a magyar nép ruháját vették magukra. A férfiak fejeikre tollas kalapot tettek, dúsan zsinórozott atillát, vitézkötéses magyar nadrágot és sarkantyús csizmát öltöttek. [...] A kisasszonyok fejeit a gyöngyökből készült párta ékesítette, míg az asszonyok félredobva a Bach-korszaki kalapot, elővették a régi magyar módra készült fejkötőt. A derekat a pruszlik takarta, a karokat pedig a két vállnál szép fehér csipkés ingváll. Azután következett egy óriási nagy karimájú abroncskészülék, az úgynevezett krinolin, melyre vették föl azután a szoknyát."20 A külsőségek mögött aztán kinél-kinél ott rejlett az őszinte lelkesedés, a következetes politikai gondolkodás éppúgy, mint a politikai tőke elvtelen kiaknázása valós meggyőződés nélkül, esetenként a demagógia, az egyéni népszerűség hajszolása, avagy egész egyszerűen a divat majmolása. Váry Gellért sommás megállapítása nem csupán Csongrád megye állapotait tükrözte: „Hány csongrádi volt, aki 61-ben égre-földre esküdözött, hogy az ő testét többé semminemű német öltözet nem fertőzteti meg, aki eddig is szívesen hordta volna a magyar ruhát, mint mondta, ha a német zsarnokság nem tiltotta volna. Éppen ilyenek egypár év múlva a legjobban feszítettek ismét a kapuiban és a pantallóban."21

20 Váry Gellért: A Bach-korszak Csongrádon. In: A föld megőszült/I. Szerk. Tóth Gyula. Budapest, 1985. 27-28. p.

21 Uo. 28. p.

196