Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
Afürdőközönség Szükségesnek tartok néhány embert név szerint megemlíteni, mert ők állandó szereplői a fürdői eseményeknek: gróf Zichy Manó (a Zichy-család egyébként is feltűnően kedvelte Füredet), báró Lo-Presty Lajos, Inkey Ádám Zala országgyűlési képviselője, Felekyné Munkácsy Flóra színésznő. Külön kell megemlíteni Fürednek egy egészen sajátos figuráját, Bizay Mihályt, az Eötvös Károly, Krúdy és mások által az irodalomtörténetbe is bevonult „nemzet báróját", aki több évtizeden át volt a fürdőnek afféle népszórakoztatója s akinek „tréfái" ma már legfeljebb olcsó ripacskodásnak tűnnek.22 A hagyomány szerint a fürdőigazgatóság tartotta őt kosztra és kvártélyra, ő pedig - főleg a színházi esteken - élces bemondásaival, humorával emelte a hangulatot. Eötvös Károly így írt róla: „Nem jött olyan fiatal menyecske Balatonfüredre, akinek a nagymamájával el ne járta volna a ballagót és a ropogóst, mikor az még lány volt. Több mint ötven éven át volt állandó vendége Balatonfürednek. Tíz apátúr, tizenkét perjel dőlt ki mellőle. Három nemzedéknek látta támadását, enyészését. Őt megváltozni nem látta soha senki. [...] Birtoka, foglalkozása, ipara, kenyérkeresete semmi nem volt. De azért úr volt, gavallér volt tetőtől talpig, minden időben. Elősdi volt, de ezt a közönség soha észre nem vette."23 Valószínű azonban, hogy Táncsics Mihály 1873-ban Füreden nyaraló leánya, Táncsics Eszter naplójának egyetlen mondata közelebb visz Bizay valódi alakjához: „Bizay igen szemtelenül viselte magát a színházban."24 De Bizay ma már inkább Krúdy „ködlovagjainak" egyikeként jelenik meg előttünk. Bizonyos, hogy a maga idején Füreden népszerű, mindenhol jelenlevő ember volt. Ismertségét az is bizonyítja, hogy a Balaton-Füredi Napló egyik szórejtvényének megfejtése az ő neve volt: „Rangom a magam dicső fénye, / Ábécénknek közepe, - De mellem a betűk között / Legegyszerűbb betű neve, - Derekam minden zeg zugban, / Ha bánod is, de benne van, A térdemet bár mint nézed, / Mindig görbe feje lehet, A lábfejem egy ipszilon, / Úgy, mintha lógna két ponton. Ebből látszik, hogy hat betű / Az egész mit most elrejtünk, S olyas, ki az, ha már tudjuk, / Kit sokszor emleget eszünk."25 22 Bizay személyére nézve: Kohn Dávid: A nemzet bárója (Visszaemlékezés Bizay Györgyre [Sic!]). In: Uő: Az élet alkonyán. Visszaemlékezések. Gyula, 1937. 219-224. p.; Katona Csaba: A nemzet bárója - aki már életében legenda lett. In: Homo ludens. I. köt. Szerk. Bana József. Győr, 2002. (Győri Tanulmányok, 26.) 35-46. p.; Némethné Rácz Lídia: Bizay Mihály, a „kedély mágnása", „a füredi élet érzékeny villanya". Füredi História, 2008/3. 2-4. p. 23 Eötvös Károly: Balatoni utazás/I. Budapest, 1982. (Eötvös 1982.) 185. p. 24 Táncsics Eszter és Csorba Géza naplója. Szerk. Búza Péter. Budapest. 1994. 58. p. 25 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/5. 40. p. 197
