Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
gadók voltak, mivel itt lehetett étkezni is, működött bennük kávéház és saját zenekaruk is volt. Lényegében ezen a helyszínen zajlott a fürdői élet, amit még kiegészítettek a kirándulások Tihanyba, Badacsonyra, Keszthelyre és a Füredhez közel eső völgyekbe vagy a Kisfaludy Sándor regéi révén népszerűvé lett regényes várromokhoz, de a fürdővendégek idejének nagy részét felemésztették a gyógyulással kapcsolatos tevékenységek. A fürdő ez irányú szolgáltatásait általában azok is igénybe vették, akik egészségesen érkeztek Füredre és csak a nyár kellemes eltöltése volt a céljuk. A két legfontosabb ilyen szolgáltatás a fürdőkúra és az ivókúra volt. A fürdőkúrát az O- és Új-Fürdőházban elhelyezett kádakban végezték a vendégek a fürdőorvos tanácsai alapján. Ehhez általában hozzátartoztak az olyan jellegű tevékenységek is, mint pl. a foghúzás vagy az érvágás, köpölyözés. A Balatonban volt az úgynevezett hideg fürdő. Egy hosszú mólón át lehetett az egymás mellé épített fakabinokba menni, ahonnan a vízbe vethette magát az úszni kívánó vendég. Ez nem annyira gyógy- mint inkább szórakozási tevékenység volt, noha kétségtelen, hogy egy időben gyógyító erőt tulajdonítottak a füredi iszapnak is, illetve lehetett kádban meleg fürdőt venni balatoni vízben is. Az ivó- és savókúra helyszíne a sétatér, a promenád volt. A kútházból nyert meghatározott mennyiségű savanyúvizet az orvos utasításának megfelelően kellett elfogyasztania a betegnek, meghatározott idő alatt, rendszerint a reggeli séta közben. Ezt szolgálta a sétatér, hiszen lassú andalgás közepette, társaságban, a vizet kortyolgatva csak-csak elvégezte a kirótt kúrát a beteg (az ilyen vízivós sétákat nevezték németül invaliedenschrittnek). Az időpont Csupán jellemzésül: Berzeviczy Albert emlékiratainak 314 oldalából 40-et áldozott az 1861-es év eseményeinek bemutatására - holott az akkori eseményeket ő gyermekfejjel élte át: „Gyermekkoromnak legmozgalmasabb éve volt ez az emlékezetes év, mert a közélet gyors változásai, melyet magával hozott, benyúltak házi, családi életünkbe is."18 A „nagy év"19 szellemisége Füredet sem hagyta érintetlenül. Itt mindjárt meg is említhetjük a mai és az akkori balatoni nyaralás közti egyik lényeges különbséget: a napi politika, a politikai, szellemi áramlatok sokkal jobban jelen voltak a fürdői hétköznapokban, mint napjainkban - különösen igaz ez egy olyan évre, mint 1861. Ennek természetesen megvoltak a maga előzményei is. 1859-ben rendült meg a Habsburg-ház helyzete Európában a Solferi- nónál elszenvedett vereséggel és ugyanekkor váltott ki országszerte óriási felhá18 Berzeviczy Albert: Régi emlékek 1853-1870. Budapest, 1907.137. p. 19 Füred 1848-1849. évi eseményeire nézve: Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben. Századok, 2003/5.1231-1252. p. 195
