Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861

híresebb Szmerdnanka (Szepességben), Visk, Kobola-Polánya, Tapolcza és számos egyéb pusztulásnak indult gyógyvizeink tanúsítják: ezekre csak a vaspályahálózat fokozatos kiterjedésével fog, eddig alig sejthető új felvirulásának hajnala hasadni."6

Füreden nem ez történt, a bencés rend hol kisebb, hol nagyobb lendülettel, de mindig gondot fordított a fürdőtelep megfelelő fejlesztésére és épp 1861-től az előbb Szántódot, majd 1863-tól Siófokot - ahonnan hajón keltek át a fürdővendégek az északi partra - is érintő déli vasút folytán Füred bekapcsolódott a vasúti vérkeringésbe: „Folyó julius 6-ától kezdve a nyári idő alatt minden szombaton fog egy személyvonat Fehérvárról Szántód-Füredre a Budáról jövő 7-ik számú vonattal kapcsolatban közlekedni. [...] mi által a tisztelt közönségnek alkalom nyujtatik Balaton-Füred fürdőhelyet kevés óra alatt meglátogathatni, minthogy Szántód Füred közti közlekedés gőzhajó által eszközöltetik."7

A fürdőtelep központjában két nagyobb épület, az O- és Uj-Fürdőház várta a gyógyulni vágyókat, utóbb ezekből alakult ki a jelenlegi füredi Gyógy tér keleti oldalát elfoglaló Szívkórház.8 Ezekkel szemben a tér nyugati oldalán állt és áll ma is a Horváth-ház,9 hosszabb ideig a legnagyobb épület a Balaton partján, ami már kifejezetten szállodának készült a fürdővendégek számára. Ettől valamivel északabbra volt az úgynevezett Nagyvendéglő, ahol szintén lehetett szobát találni, de elsődleges funkciójáról neve árulkodik. Itt állt a Kisfaludy Sándor kezdeményezésére 1831-ben elkészült kőszínház is,10 amely azonban 30 évvel a felépítése után már nagyon rossz állapotban volt, ezért a Gyógy tértől északra fekvő Kiserdőben 1860-ban egy új színkör, az úgynevezett Aréna felállításába kezdtek bele. Az épületek által közrefogott Gyógy tér - akkori nevén felső sétatér - volt a fürdőtelep központja. Itt állt a savanyúvíz kútháza, itt lehetett sétálgatással, beszélgetéssel elütni az időt, itt játszottak a zenészek, itt lehetett elvégezni az ivókúrákat. Az alsó sétatér (később Deák Ferenc sétány,11 a mai Tagore-sétány) egységet alkotott ugyan a felső sétatérrel, de ez már közvetlenül a vízparton volt: Itt

6 Dr. Kőnek Sándor: Magyar birodalom statisztikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára. Budapest, 1975.48. p.

7 Élvezeti vonatok. A Cs. Kir. Szab. Déli Államvasúttársaság és a Lombardiai-Velencei és Központi Olasz Vasúttársaság röplapja. Bécs, 1861. július 2. Városi Helytörténeti Gyűjtemény irattára, Balaton- füred.

8Dr. Schjmidt] Fjerenc]: Az új Balatonfüred. Balaton, 1913/7. 78. p.

9 A Horváth-házra nézve: Feiszt György: Adalékok a balatonfüredi Horváth-ház történetéhez. Műemlékvédelem, 1977/3. sz. 178-181. p.

10 A színházra nézve: Fára József: A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei. Zalaegerszeg, 1925.; Hudi József: A balatonfüredi színházak és színészet története (1831-1861). Balatonfüred, 2008. (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 42.).

11 Tankréd: Deák Ferenc Balaton-Füreden. Hazánk s a Külföld, 1865/32. 510. p. Deák és Füred kapcsolatára nézve: Katona Csaba: Deák Ferenc és Balatonfüred. Balatonfüred, 2004 (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 14.)

193