Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Foki Ibolya: Nagykanizsa társadalmi-politikai életének fő vonásai a XVIII. századtól a XIX. század közepéig

lyeztette, hanem annak legitimitását is megkérdőjelezte. Arról nem is szólva, hogy mennyi munkát adott a kiküldött megyei vizsgálóbizottságoknak. Mindennek az lett a következménye, hogy a megye az uradalmi ügyész és a helyi lakosok bevonásával 1839-ben egy teljesen új igazgatási rendszabást dolgozott ki a város ön- kormányzata számára.56

Eszerint a századosság intézményét továbbra is fenntartják, Nagykanizsa 70, Kiskanizsa 30 főt választhat a testületbe. A századosok eddig saját magukat egészítették ki, vagyis ha valamelyikük hivatala megszűnt, a tanács (!) kijelölt három polgárt, és a századosok kiválasztották közülük a nekik megfelelőt. A megürült helyre tehát nem a polgárok juttatták be az új képviselőt. A tervezet szerint a jövőben a századosokat a városban házzal rendelkező polgárok választják. Ahány ház jut egy-egy főre a 70, illetve 30 személyből, annyi házzal rendelkező gazda választ magának és családjának képviselőt a polgárok közül. Ez a választási mód lesz érvényes akkor is, ha időközben valamelyik századosnak megszűnik a hivatala, a képviselő nélkül maradt „választókörzet" választ magának új századost. A város elöljáróit és tisztségviselőit ezután a századosok választják. A viszályok elkerülése végett a századosság a tanácstól teljesen külön ülésezik. A tanács és a századosok testületé írásban érintkezik egymással. Mivel az éppen hivatalba lépő jegyzőt a tanács a vármegye által korábban megállapított szabályok szerint nevezte ki, a kinevezést megerősítik, de kikötik, hogy a következő jegyzőt a polgárságot képviselő századosságnak a tanáccsal egyetértésben kell kineveznie. (Itt nyilván már a községek belső igazgatásáról szóló, 1836. évi IX. törvénycikk rendelkezéseit is figyelembe vették.)

A város jövedelmei az egész polgárság tulajdonát képezik, ezért bármiféle vétel, eladás, bérlet, haszonbérbe adás vagy közkiadás csak a századosok tudtával és engedelmével történhet. A városi pénztár felügyelete és a gazdálkodás irányítása a századosokat illeti, a tanács a századosok hozzájárulása nélkül semmiféle kifizetést nem tehet. Az esetlegesen előforduló rendkívüli kiadásokat utólag jóvá kell hagyatni. A századosság gyakorolja a város vagyona feletti tulajdonosi jogokat. Kötelessége, hogy a haszonbérieteket árverés útján értékesítse, mert így nagyobb jövedelemre tehet szert a város, mintha maga gazdálkodna. A jelentős készpénzforgalomból adódóan a városbírónak egy tanácsos és két százados társaságában kötelessége többször és váratlanul pénztárellenőrzést tartani.

A tanácsot 1828 óta hat rendes és hat ún. „becsületbéli" tag alkotta. Fizetést csak az előbbiek kaptak, amelyet saját jószántukból a többiekkel is megosztottak. Ezután a tanácsosokat minden évben újraválasztják, 8 főt Nagykanizsáról, 4 főt Kiskanizsáról, a három éves mandátum megszűnik. A két városrészt körzetekre osztják (Nagykanizsát nyolcra, Kiskanizsát négyre), mindegyik tanácsosnak egy56 Vö. Halász 2006.407., 409-412., 422-423. p.; Barbarits 1929/A. 72., 77-78. p.

176