Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Emlékezés Simonffy Emilre - Simonffy Emil: Zala megye társadalma a polgári korban

delkezett (például Lentihegy lakossága 1941-ben 427 fő volt, Lenti népességének 18 százaléka).

Sajátos szervezeti formát jelentett a muraközi „Hegykerület"-ek vidéke. A Muraköz nyugati részén kialakult összefüggő szőlővidéket, amely nyugatra Stájerországban (ma: Szlovénia) is folytatódott, a rendi korszakban előbb hét, később kilenc „Hegykerület"-be (római sorszámokkal megjelölve) vonták össze. A „hegy"-ek száma változott, de ötvennél mindig több volt. A dualizmus idején mind a kilenc Hegykerület egy-egy kisközséggé alakult. A közigazgatási összevonások itt is megindultak. 1942-ben Stridóvár 6642 lakossal rendelkező nagyközséghez ekkor 43 külterületi lakott hely tartozott, tíz korábbi kisközség alkotott egy közigazgatási egységet. A tulajdonképpeni Stridóváron (a belterületen) mindössze 380 fő élt.

d) Az uradalmi majorok, a „puszták" Zalában is megtalálhatók, egyesek jelentősebb népességgel (például Fenékpuszta Keszthely határában, 1941-ben 166 lakossal).

1785-ben a II. József-féle népszámlálás szerint Zala megyében a mezővárosok és falvak átlagos nagysága 373 fő volt, ennél alacsonyabb átlag Dunántúlon csak Vas megyében volt. 1944-ben még mindig csak két megyei város, 36 nagyközség és 448 kisközség volt a megyében.

A Kiskanizsával egyesített Nagykanizsa lakosságának a száma 1941-ben alig haladta meg a harmincezer főt (30791). A megyeszékhely, az Ólával, Kaszaházával és Neszeiével egyesített Zalaegerszeg lakosságának száma nem érte el a 14 ezer főt (13967). Kiskanizsa jellegzetesen agrártelepülés volt, ekkor még nem épült össze Nagykanizsával, Zalaegerszeg is jelentős számú külterületi agrárnépességgel rendelkezett.

1941-ben a községek közül csak Keszthely rendelkezett tízezernél több lakossal (11987). Keszthely 1925-ben egyesült Kiskeszthellyel (régebbi nevén: Keszt- hely-Polgárváros), de ekkorra a szőlőhegyek már önállósodtak. Tapolcán 7534 fő, Csáktornyán 6771 fő és Sümegen 5585 fő lakott (Stridóvár - mint láttuk - csak közigazgatási egység volt). A megye lakosságának 77 százaléka háromezernél kevesebb lakost számláló községben élt. A községek átlagos nagysága még 1941- ben sem érte el a kilencszáz főt (893).

Piaci, gazdasági kapcsolatok

A megye területén szabad királyi város nem volt, a legközelebbi a horvátországi Varasd (Varasdin), közvetlenül a megyehatár - a Dráva - túloldalán. A19. század elején a kedvezőbb közlekedési adottságai miatt gyors fejlődésnek indult Nagykanizsa. A mezőgazdasági termékek és állatok nagy forgalmú piaca és az importált iparcikkek és nyersanyagok elosztó helye lett. Jelentős vonzáskörzetet

12