Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Hudi József: A balatonfüredi fürdőorvos jelentése 1832-ből
hidegfürdők használatát.21 1833-ban csak májusban és júniusban voltak „szép kellemes tsendes meleg napok", a július és augusztus folyton szeles, s többnyire esős volt, így a 430 família (360 „kesztény úri vendég" és 70 „zsidó familia") aligha lehetett elégedett.22 1834- ben szokatlanul száraz nyár köszöntött be, aminek következtében a Balaton vízszintje is jelentősen csökkent.23 1835- ben 663 vendéget (famíliát) (438 keresztényt, 225 zsidót) már a tűzvész után jórészt újjáépült telep jobb szolgáltatásai várták, így „bizonyossan Európának első rangú ferdő intézetei közé számíttandó lészen". A közepesen meleg, de nagyon száraz nyár annyira vonzotta a vendégeket, hogy a 70 új szoba ellenére sokan a falusi házakban és szőlőhegyi hajlékokban tudtak csak megszállni.24 1836- ban hasonlóképpen közepesen meleg, de „szörnyű száraz" nyár volt, a vendégek délután árnyékba kényszerültek. A jelentés a vendégforgalomról nem írt, de megjegyezte, hogy az úri vendégek száma minden korábbinál nagyobb volt, ami júliusban a fejlesztések ellenére szálláshiányt okozott.25 1838- ban a téli nagy havazások és esőzések nyomán a Balaton vízszintje 2 lábbal és 4 hüvelykkel megemelkedett, aminek következtében a Balaton partján lévő hidegfürdő alja, az itatókutak, istállók víz alá kerültek. Június-július mérsékelt meleg, esős és szeles volt, de augusztus száraz és közepesen meleg, így a balatoni fürdőzésre is kiválóan alkalmas volt. A jelentés a vendégek számát nem említette.26 1839- ben a jelentés már a nyomtatott fürdőnévsort fölhasználva említette, hogy a vendégek száma minden addiginál magasabb (1443 fő) volt, ami annak köszön21ZML IV.l.b. Zala vármegye köz- és kisgyűlési iratai. 501/1833. február 9. kisgy. sz., Hudi 1989. 114. p. 22 ZML IV.l.b. Zala vármegye köz- és kisgyűlési iratai. 375/1834. január 7. közgy. sz. Hudi 1989.114. p. A Sörös által 1833-ban említett 431 vendég nyilvánvaló tévedés, hiszen ennyi családról lehet szó. Vö. Sörös 1911. 469. p. Zákonyi ezt az adatot nemcsak átveszi, hanem magyarázza is: „A vendégek számáról végre kaphattunk egy pontos összeállítást. A tihanyi apátság összeírásaiból kitűnik, hogy 1833. május 1. és aug. 31. között összesen 431 vendég volt a fürdőn. Ma elég kevésnek tűnik, de az akkori viszonyok között ennyi még elhelyezhető volt." Vö. Zákonyi 1988. 165. p. A magyarázat azért nem helytálló, mert az állandó vendégeket nem aszerint regisztrálták, hogy a fürdőtelepen szálltak-e meg, hanem aszerint, hogy a fürdő szolgáltatásait igénybe vették-e, s magukat hivatalosan bejelen- tették-e. 23 Hudi 1989. 114. p. Az 1834. évi jelentést az 1987-ben végzett, s azóta folytatott kutatás során nem találtuk meg, bár eredeti példánya a helytartótanácsi levéltárból még előkerülhet. 24 ZML IV.l.b. Zala vármegye köz- és kisgyűlési iratai.582/1836. február 29. közgy. sz. A jelentés 438 keresztény és 225 zsidó vendéget említ, de a vendégszám alatt itt is értelemszerűen családot (beteget és hozzátartozóit) kell érteni. 25 ZML IV.l.b. Zala vármegye köz- és kisgyűlési iratai. 126/1837. január 9. közgy. sz. 26 ZML IV.l.b. Zala vármegye köz- és kisgyűlési iratai. 703/1839. március 11. kisgy. sz. 125
