Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Hudi József: A balatonfüredi fürdőorvos jelentése 1832-ből

hető, hogy „az egész nyár felette száraz és meleg" volt. A betegeken 32 érvágást és 1345 köpölyözést alkalmaztak.27

1842-ben keleti szél volt az uralkodó, a nyár rendkívül száraznak számított, aminek következtében a Balaton 1 láb 5 hüvelyk apadást mutatott, ami meghaladta az 1834. évit (1 láb 2 hüvelyk = 36,8 cm). A vendégek száma alatta maradt az előző évinek (1708 fő), de tovább maradtak, mint eddig bármikor.28

A következő évek közül az 1845. és 1846. év is száraz és meleg volt. A rossz termés miatt országos éhínség következett be.29

Az elmondottakon túlmenően a politikai tényezőt sem lehet figyelmen kívül hagyni. 1821-ben és 1824-ben József nádor felesége gyógyította magát Füreden, ami a politikai elit körében népszerűbbé tette a fürdőt.30 Ezt fokozta, hogy 1847 őszén István főherceg, nádor, 1852 június 29-én - országos körútja alkalmából - I. Ferenc József is felkereste a fürdőt.31 A császár és kísérete a színházi előadáson is részt vett, ahol a Csikós c. népszínművet mutatták be. Másnap a hajnali órákban távozott.32

A közfelfogással ellentétben háborúk idején is élénk volt a fürdőélet. 1809-ben Füred hadikórházként működött, 1848-49-ben azonban nemcsak katonák, hanem polgári személyek is nagy számban keresték fel.33 1849 nyarán a vármegyei tisztségviselők közül sokan a fürdőn várták be az összeomlást abban a reményben, hogy elkerülhetik a politikai felelősségrevonást.34

A fiirdőoruosi jelentés

Az alábbiakban az 1832. évi jelentést tesszük közzé azzal a céllal, hogy felhívjuk a figyelmet erre az eddig kevéssé hasznosított forrástípusra. Adler József jelentésének átírásakor a címek és megszólítások nagybetűs írásmódját megtartottuk, a közneveket minden esetben kisbetűvel írtuk, a magánhangzóknál az egyéni helyesírási sajátosságokat megőriztük (ö = ö vagy ő, u mindig rövid). A rövidítéseket a könnyebb érthetőség kedvéért feloldottuk.

27 ZML IV.l.b. Zala vármegye köz- és kisgyűlési iratai. 125/1840. január 20. kisgy. sz.

“ZML IV.l.b. Zala vármegye köz- és kisgyűlési iratai. 3007/1842. november 6. közgy. sz.

»1846-ról: Hudi 1989.118. p.

30 Orzovenszky 1863.55. p.

31 István nádor 1847. szeptember 30-i útjáról: Kovács 2007. 63-64. p., a császárlátogatásról: Hudi 2008. 84. p.

32 A császárlátogatásról, a fürdőnévsor vonatkozó oldalának közlésével: Bertók László: Császári látogatás Füreden 1852-ben. Füredi História VIII. 2008/1.11-16. p., a színházi előadásról: Hudi 2008. 93. p.

33 Katona Csaba: Akiket fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-1849-ben. Századok 2003/5.1231-1250. p.

34 Hudi 2008. 85. p.

126