Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Hudi József: A balatonfüredi fürdőorvos jelentése 1832-ből
Az 1830-40-es évekből fennmaradt jelentésekből a fürdőegészségügy bizonyos részterületeire nyerhetünk adatokat. Egy-egy jelentésben a fürdőorvos beszámolt:- az időjárásról, annak változásairól (esős, szeles napok száma, hőmérséklet alakulása) és fürdőidényre gyakorolt hatásairól,- a vendégek létszámáról, felekezeti megoszlásáról (keresztény-zsidó vonatkozásban), ellátásukról, esetleges kívánságaikról, azok teljesítéséről, a különböző beruházásokról, a balatoni (hideg) fürdők használhatóságáról,- a két gyógyforrás állapotáról, tisztításáról, kapacitásáról,- a patikavizsgálat eredményeiről, a csaplárosok által használt rézedények javíttatásáról, a kimért borok minőségéről, kémiai elemzésének tapasztalatairól, esetleges borhamisításról,- a sebész ténykedéséről, a köpölyözések és érvágások számáról,- a szegények gyógyellátásáról, a helyi patikából kiszolgált gyógyszerek meny- nyiségéről, azok költségeinek megtérítéséről; a szegények számára felállított ispotályról,- a járványügyi helyzetről (volt-e járvány, s milyen, hány személy betegedett meg, közülük hányán haltak meg, hányán gyógyultak meg). A fentiekből következik, hogy a fürdőorvosi jelentések korlátozottan használhatók a fürdőtörténet számára, hiszen annak csak egészségügyi szegmenseit tartalmazzák. Minden más kérdés ezzel összefüggésben, érintőlegesen merült fel. A behatárolt információik ellenére is megkerülhetetlenek a fürdő történetének teljesebb megismerése szempontjából.19 A nyári fürdőidény jövedelmezőségét alapvetően befolyásolták a természeti tényezők, főként az időjárási viszonyok, amelyek elég erőteljes ingadozást mutattak. 1831 nyarán kellemes idő járta, de a vendégek száma mégis csekély volt, mivel a szezon elején a kolerajárvány híre elriasztotta a gyógyulni-szórakozni vágyókat.20 1832-ben a fürdőn megforduló 626 (458 keresztény és 168 zsidó) család számára hideg, esős-szeles nyár az ivókúrát éppúgy akadályozta, mint a balatoni meg hozzátartozói és szolgái, cselédjei. Vö. Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. Zalaegerszeg, 1989. (Zalai Gyűjtemény 28.) 125. p. 19 A jelentéseket a fürdő irodalmában mi használtuk először, amiről a nyomunkban járók többnyire megfeledkeznek. Vö. Hudi 1989.109-135. p., az orvosi jelentésekre hivatkozás: 113., 115., 121. pp. Écsy László fürdőhelyi számadásait és a fürdővendégek névsorát, mint társadalomtörténeti forrást is elsőként hasznosítottuk ebben a tanulmányban. A jelentéseket is hasznosította újabban sajátos megközelítésben: Lichtneckert András: Füred, a parasztok és szegények gyógyfürdője. Füredi História VII. 2007/1.2-9. p. 20 Hudi József: A balatonfüredi színházak és színészet története 1831-1861. Veszprém, 2008. Az 1832. évi jelentés, mely 626 famíliáról beszélt, megállapította, hogy előző évben „alig volt azoknak a fele". 124
