Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Hudi József: A balatonfüredi fürdőorvos jelentése 1832-ből
számára Zala megye 1822-ben adott ki írásbeli hivatali utasítást.11 A fürdőbiztos a rendészeti igazgatás feladatait végezte. Gondoskodott a közcsend és rend fenntartásáról, a kihágást elkövetők megbírságolásáról, a megyei árszabások (li- mitációk) betartásáról, a szükséges előfogatok biztosításáról. A járási szolgabíró és járási esküdt gyakori távolléte miatt a polgári biztosra komoly felelősség hárult. 1833-ban Zabó Péter, majd Matkovics Tivadar látta el a polgári biztosi teendőket.12 Matkovics munkáját 1837-ig egy, azután két hajdú segítette.13 A fürdőtelep számára 1836-ban készítettek rendtartást, amelyet mindenkinek be kellett tartania.14 A helytartótanács 1821. április 11-én a füredi fürdőorvos számára kiadott utasításban írta elő, hogy évi rendszerességgel tegyen jelentést (relatio) a fürdő „természeti és orvosi állapotjárói".15 Az orvosnak a fürdőévad alatt kötelessége volt a fürdőn tartózkodni, a szegényeket és gazdagokat kivétel nélkül gyógyítani, a forráskút vizének minőségére vigyázni, a kúthasználatra, az árszabások betartására, az alkalmazottak munkájára felügyelni. Az uradalommal együttműködve mindent meg kellett tennie a fürdő gyarapodása, jó hírének növelése érdekében. A reformkorban, s a szabadságharc bukása után dr. Adler József16 „páratlan buzgósággal működött e hivatalban és magának a szenvedő emberiségnek úgy, mint a fürdőhelynek gyarapodása körül bokros érdemeket szerzett."17 Bár a Zala Megyei Levéltárban nem minden évből maradtak fenn jelentések, de joggal feltételezzük, hogy a fürdőorvos lelkiismeretesen eleget tett jelentési kötelezettségének. Adler József orvos (physicus), a pesti egyetem orvosi fakultásának tanára, általam ismert első jelentését 1823. december 10-én Pesten írta, amelyben 9 pontban foglalta össze füredi megfigyeléseit és gyógyítási tapasztalatait. Ebből megtudjuk, hogy 1821-ben 270 keresztény, 1822-ben 385 keresztény vendég, 1823-ban 440 keresztény és 67 izraelita (család) gyógyíttatta magát. 1823- ban a seborvos 23 érvágást, 1053 köpölyözést végzett.18 11 Sörös 1911. 423. p. 12 Horváth 1848. 25. p. 13 Sörös 1911.424. p. 14 Zákonyi 1988.186. p. 15 Az 15 pontból álló utasítás szövegét közli: Orzovenszky 1863. 48-52. p. Az éves jelentési kötelezettséget és annak szempontjait a 14. pont írta elő. Uo. 51-52. p. 16 Dr. Adler József Veszprémben született 1789-ben, orvosi és állatorvosi diplomát szerzett, 1819. szeptember 20-án lett füredi fürdőorvos. Ezen állását 1851-ben Budán bekövetkezett haláláig töltötte be közmegelégedésre. Vö. Zákonyi 1988. 348. p. Orzovenszky szerint 1820-1853 között látta el szolgálatát, 1853-től pedig ő váltotta fel hivatalában. Vö. Orzovenszky 1863. 66. p. 17 Az idézet: Orzovenszky 1863. 66. p. ,8ZML IV.l.b. Zala vármegye köz- és kisgyűlési iratai.1105/1830. március 15. kisgy. sz. A későbbi adatok fényében a vendégek száma alatt itt is családokat kell értenünk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fürdőfelügyelőség megszervezése előtt a vendégekről nem vezettek igazán megbízható nyilvántartásokat. Az 1989-ben közölt statisztikában 1836 előtt családok értendők. A vendéggel együtt szálltak 123
