Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Emlékezés Simonffy Emilre - Simonffy Emil: Zala megye társadalma a polgári korban
SiMONFFY Emil: ZALA MEGYE TÁRSADALMA A POLGÁRI KORBAN* A „hosszú" 19. század és a 20. század első fele Magyarországon a polgári, „kapitalista" gazdasági-társadalmi rend kialakulásának és uralmának az időszaka. Az ország 1918-ig egy európai nagyhatalom - a Habsburg-birodalom - része, és így részese a hatalmi vetélkedésnek. Európa centruma a 18. században már az Atlanti óceán vidéke, ahol a szabad gazdasági tevékenységért küzdő társadalmi erők alulról kényszerítették ki a változásokat. A Habsburg-birodalomban ilyen társadalmi erők nem voltak, viszont a nagyhatalmi küzdelem igényelte a belső erőforrások hatékonyságának javítását. Ez arra kényszerítette a birodalom vezető köreit, hogy sorozatos kompromisszumokat kössenek az egyes alkotó részek politikai elitjével. így a magyar nemesség biztosítani tudta az ország részleges különállását, a helyi önkormányzatok működését. Polgárság hiányában a nagy- és középbirtokos nemesség vállalta a „modernizációt", 1848-ban az utolsó rendi ország- gyűlés meghozta a polgári átalakulás legfontosabb alaptörvényeit. Ez a nemesi eredetű politikai elit 1867-ben kiegyezett a Habsburg-dinasztiával. Ekkorra kialakult egy hallgatólagos belső kompromisszum is: a „történelmi" elit megelégedett a közigazgatási-politikai hatalommal, és átengedte a kereskedelmi-ipari-bank- szférát a gyorsan magyarosodó újpolgárságnak. Az első világháború végén a Habsburg-birodalmat szétverték. Magyarország kis ország lett, új körülmények között kellett megtalálnia a túlélés lehetőségeit. A közigazgatás szervezete A „történelmi" Zala vármegye területe és határai az Árpád-korban alakultak ki. Az északkelet-délnyugati irányban hosszan elnyúló keskeny megye soha nem képezett egy földrajzi-gazdasági egységet. A megye tehát egy nagy birodalom, egy nagy gazdasági egység részeként túlnyomó agrárnépességgel lépett a polgári átalakulás útjára. A tőkésipari fejlődés területileg mindig pontszerűen, egyes központokban bontakozott ki a centrális és egyedi energiáknak megfelelően, a többi terület rovására, annak erőforrásait is hasznosítva. Zala megye mindvégig perifériális helyzetben volt, bár ez a megye keleti részén kevésbé volt érezhető. 1918 után egy kis ország határszéli területe lett. ' A kézirat eredetileg 1999-ben a „Zala megye népművészete" című kötetbe, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága megbízásából készült, a tervezett könyv azonban nem jelent meg. 9
