Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)

I. Csány László levelei, beszédei, írásai 1817-1848

déssel lehet megrontani. Mi ugyan az adó kérdésének nehéz megoldásában az oktatást, fölvilágosítást, capacitatiót használtuk legfőbb eszközül; mert tudva volt előttünk, hogy amíg nemességünknek adófizetésrőli borzalmát meg nem szüntetjük, addig célunkhoz vezető utunkon egy lépést sem tehetünk; azért ahol meghallgatást nyerheténk, aminek eszközlése kezdetben a legnagyobb nehézsé­gek közé tartozott, ott többször ismételve órákig hirdettük az igazság igéit, és nép­szerű alakba átöntve, mindenütt terjesztettük a szükségessé vált háziadó elvál­lalásának eszméjét; de mégis megvalljuk őszintén, hogy bizonyos értelemben a corteskedés jogosságára is fölhatalmaztuk magunkat, ezt azonban úgy gyakorol­tuk, hogy csábításokról, vesztegetésekről, fenyegetőzésekről bennünket vádolni nem lehet. Mert ha akartunk volna is ily erkölcstan elleni eszközöket használni, fönnforgó körülményeinkben azoknak használhatására hiányzott a lehetőség, és hiányzott a tehetség. Mondja meg nekünk például valaki, ki tudna az adó undo­rító tárgyán olyan kedvező oldalt fölfedezni, mellyel ahhoz csábítani lehessen? A csábításnak nélkülözhetetlen föltétele az érzelem hangja, mi pedig tapaszta­lásból ez ideig csak annyit tudunk, hogy az adót elfogadhatóvá egyedül a hideg észnek tanácsló szava teheti. Az adóhozi csábítás módszere előttünk ismeretlen, és olyan probléma, melynek megfejtését bölcsebb eszmélettől várjuk. A pénzbeli vesztegetések vádjától már maga X. is hajlandónak látszik pártun­kat fölmenteni, mert szerinte összes költségünk tesz 30 ezer váltóforintot, vagyis 12 ezer forintot pengőben; szerintünk pedig, mindenesetre jobb kútfőből merítve, 9600 forintfot] pengőben. Ezen pénzöszveg, tekintve a szükségeseket, mik abból megszerzendők valának, oly csekélység, hogy abból vesztegetésre egy kis pénzt sem lehetett fordítani; mert tudni kell, hogy Zalában olyan alkalommal, amikor tömegek használtatnak, évek óta divatozó szokás a nemességet szekereken szállí­tani Egerszegre, s ott majd táborba, majd fogadókba szállítva, mindnyáját, a távol vidékieket pedig útközben is élelemszerekkel ellátni. Már most ha vesszük, hogy megyénk geographiai468 helyzeténél fogva - mi előbb-utóbb Zalának legkisebb részét fogja elszakasztani -, vannak vidékek, honnan a távolság és négy napi mu­lasztás miatt 16, 15, 14, és az egész, legszámosabb nemességtől lakott tapolcai járásból, melyből ez alkalommal is 1100 jelent meg az augusztus 31-i gyűlésre, 13,12,11 forint fuvarbért kell fizetni, képzelhető, hogy 3400 embernek beállítása mennyi pénzt emészt föl, jóllehet a közelebbi járásokra a fönnebbinél kevesebb fuvarbér számítandó. Ide járulnak az élelmiszerek, bor, zenekarok, tábori készü­letek, esőzés esetében a nemesség fedezésére fölállított költséges deszkasátorok, s több effélék, mik szótárunkban eddigelé vesztegetésnek soha nem neveztettek. Ide járul még az is, hogy az ellenfél által több járásban napidíj ígértetvén, az által mi is kényszerítve levénk a szegényebbek számára az egész időre, tehát legalább 468 Földrajzi. 95

Next

/
Thumbnails
Contents