Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
I. Csány László levelei, beszédei, írásai 1817-1848
neve zászlókra volt tűzve, mert az csak egy zászlón látszatott; nem igaz, hogy azon zászlók alatt verettek agyon az emberek, melyekre neve volt tűzve; nem igaz, hogy a tömegek az ő nevével vitettek a választási gyűlésre, hanem vitettek az adó megajánlásával Deák megválasztására, kinek neve már akkor szívben és szájban ugyan azonosítva volt, mi a tapolcai 1100 nemes zászlójának fölírásából: „közszükséget fizetünk, Deák Ferenc követünk", kitetszik; ez már maga megcáfolja X-nek személy és név iránti kitételeit, mert közbeszédben, dalokban, zászlón, mindenütt az ügy és személy együtt hangzott. Ugyan ne csaljuk magunkat; ha mi elég ügyetlenek vagyunk Deák nevével megjelenni a gyűlés helyén, anélkül, hogy nemességünk tökéletesen meg legyen barátkozva az adó eszméjével, mi lett volna az ügyből az adó szónak első hallására? Hiszen a választás a fölveendő tárgyak másodika volt; ügy pedig e rövidke név alatt: „adó", volt az, mire soha Egerszegen harsányabban nem hangzott a szó; ez tény, mely előtt minden mondának el kell némulnia, mert egy egész város kelhet föl bebizonyítására. De, hogy Deák személye és neve iránt a lehető legnagyobb lelkesedéssel viseltetett a nemesség, az bizonyos; óhajtjuk a hon javának tekintetéből, hogy ezen lelkesedés nagyérdemű személyéhez mindenkor így nyilvánuljon. A katonaság fölállítása tanácskozásunk és választásunk biztosítására487 lelkünkre kínzólag hatott, mert komoly meggyőződéssé vált bennünk a gondolat, hogy ahol a tanácskozók indulatjának árját csak erő képes korlátok közé visszasimítani, ott az alkotmányos élet enyésztéhez közelít; de másrészről nyugtató volt reánk nézve annak tudása, hogy az nem önkény rendelete, hanem az ellenfél által kérve, főispánunk által béke, csend és rend föntartására lön alkalmazva. Pártunknak katonaságra szüksége nem volt, mert mi a szárnyaló hírekből sejtve az ellenfél verekedő szándokát, nemeseinket a megrohanás ellen személyeinkkel védeni elhatározók. A katonaság szilárd, és mondhatni, ily zavarban polgári magaviseleté elhárítá a bekövetkezhető rosszat, de mi az úgynevezett urakkal együtt legalább is 3700 lévén, 1400 ellen katonaság nélkül sem vesztheténk; már most hogyan lehet annak alkalmazását ellenünk okul fölhozni, mit mi nem kértünk, de azt, mint az ellenfél által kérettet, nem akadályozhattuk?! Mi békés indulattal jelenőnk meg a tanácskozás terén, kérve, intve mind a két felekezetet, hogy száműzve az ingerültséget, ne tekintsék egymást ellenségnek, hanem tekintsék egy anya szülte testvéreknek. Volt, ki a tanácskozás folyamában közülünk nyilván kimondá, hogy a zavarnak mi, úgynevezett urak vagyunk okai, mi, kik a szegény nemességet fölzaklatjuk, nyugalmából vagy gazdaságából kiragadjuk; azért ők szeressék egymást, ha verekedésre van kedvünk, alkotmányos szabadságunk bevégezte után verekedjenek az urak egymással. Magát a szóló az ellenfél vezérei 487 Zala vármegye 1843. augusztus 31-ei közgyűlésén katonai karhatalom segítségével tartották fenn a rendet. 101
