Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
Bevezetés
saját kezű fogalmazványai között nyolc reformkori beszéd fogalmazványa azonosítható bizonyosan. Ugyanitt maradt fenn Csány 1845. január 7-ei megyegyűlési beszédének Szabó János által a Pesti Hírlap számára feljegyzett eredeti szövege, mely hitelesebb, mint a Pesti Hírlapban megjelent, cenzúrázott változat.19 Csány reformkori beszédei közül az 1846. szeptember 14-15-ei és az 1846. november 9-10-ei zalai közgyűlés négy napján összesen 12 alkalommal tartott felszólalásait jegyezték fel a legrészletesebben, legpontosabban, leghitelesebben a Zala vármegye által kiképeztetett és alkalmazott helybeli gyorsírók, Árvay István és Babos Kálmán ügyvédek.20 E beszédek eredeti szövege a zalai gyorsírók által készített tisztázatokban, az úgynevezett „Gyorsírói jegyzék"-ekben, Zala vármegye közgyűlésének iratai között maradt fenn, cenzúrázott változatukat pedig a Pesti Hírlap zalai tudósításai közölték.21 Csány 1843. február 13-án a Védegylet ügyében tett megyegyűlési indítványát a vármegye közgyűlési jegyzőkönyve rögzítette.22 A „Világ" című konzervatív lap esetenként részletesebb, teljesebb szöveget közölt Csány megyegyűlési beszédeiből, mint a szigorúbban cenzúrázott Pesti Hírlap, ezért Csány három beszédének négy részletét magunk is a Világ zalai tudósításai nyomán tesszük közzé.23 Csány két fontos megyegyűlési beszédének szövegét (az 1823. december 29-ei, gróf Amadé Antal főispáni helyettest bíráló, és az 1841. január 11-én a vegyes házasságok ügyében tartott beszédet) uradalmi tisztségviselők jegyezték fel a veszprémi püspök, illetve az esztergomi érsek számára. Az előbbi, Tolnay Gábor levele a Zala Megyei Levéltárban az egyedi vegyes iratok gyűjteményében, míg az utóbbi, Ágoston József beszámolója az Esztergomi Prímási Levéltárban, Kopácsy József hercegprímás iratai közt maradt fenn.24 Csány 1830. augusztus 9-én a balatonfüredi színház alapítása kapcsán a magyar nyelv ügyében mondott beszédének eredeti kéziratáról, vagy annak az egykorú sajtóban való megjelenéséről nincs tudomásunk, annak szövegét csupán Eötvös Károly jóval későbbi, forrásmegjelölés nélküli közléséből ismerjük.25 Eltekintve Eötvös Károly fenti közlésétől és az egykorú sajtópublikációktól, Csány reformkori beszédei közül teljes egészében eddig mindössze hét jelent meg nyomtatásban, további öt beszédének pedig csak hosszabb-rövidebb részletét idézték. A Csány 1823. december 29-ei beszédét tartalmazó levelet először Bátorfi 19Lásd az 1/53. sz. dokumentumot! 20 A zalai gyorsírókról részletesebben: Molnár András: Gyorsírók a reformkori megyegyűléseken. Lukács János vasi és zalai tevékenysége (1845-1846). In: Vasi Szemle 1990. 2. sz. 247-255. p., vő. Molnár András 1994/2. 83. p., Molnár András 2000. 24-26. p. 21 Lásd az 1/73., 74., 75. és 76. sz. dokumentumot! 22 Lásd az 1/29. sz. dokumentumot! 23 Lásd az 1/34/B., 38/A-B. és 39. sz. dokumentumot! 24 Lásd az 1/5. és 19. sz. dokumentumot! 25Eötvös Károly 1. köt. 126-127. p. (Lásd az 1/6. sz. dokumentumot!) Eötvös alapján közölte még: Eissen Gyula 10. p., Novák Mihály 19. p., Borbély György 1907.19. p., Molnár András 1990.19. p. 9
