Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
Bevezetés
Lajos tette közzé 1876-ban Zala megye történetére vonatkozó adatgyűjteményében, majd közölte az 1848/1849-es szabadságharc zalai eseményeit feldolgozó Novák Mihály, és az eredeti levél alapján magunk is megjelentettük két alkalommal.26 A Deák Ferenc beszédeit sajtó alá rendező Kónyi Manó Csány három beszédét tette közzé 1843-ból: az április 24-én, a május 22-én és a szeptember 2-án elhangzottakat. Közülük az elsőt és a harmadikat publikálta Novák Mihály is.27 Csány 1843. február 13-ai védegyleti indítványát és 1845. augusztus 18-ai felszólalásainak egyikét magunk tettük közzé 1989-ben, illetve 1994-ben, míg Csány 1841. január 11-én a vegyes házasságok ügyében tartott beszédét Fazekas Csaba publikálta 2008-ban.28 Mindezek mellett Kónyi Manó és Novák Mihály is részletet idézett Csány 1846. szeptember 14-ei beszédéből,29 magunk pedig emellett idéztük még Csány reformkori életrajzában az 1842. január 10-ei, az 1844. május 17-ei, az 1845. január 7-ei és az 1846. november 9-ei beszéd egy-egy részletét is.30 Kötetünk első fejezete a levelek és beszédek mellett közread még Csány által 1830 és 1848. január 5-e között papírra vetett, illetve aláírt 14 írást is. Ezek többsége, összesen hét darab a Pesti Hírlapban megjelent, egykorú publikáció. Ilyen az 1842. szeptember 22-ei vezércikk, az 1842. október 6-ai és 1843. június 8-ai vitacikk, illetve válasz a „Világ" című konzervatív lap Csányt érintő írásaira,31 és ilyen az 1844. január 7. és február 8-a között négy részben megjelentetett cikksorozat az 1843. évi zalai követválasztási küzdelmekről, válaszul a Pesti Hírlap egyik 1843. szeptemberi, Deák Ferenc álláspontját tükröző cikkére.32 Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai közül az önkéntes adózók 1845. március 3-ai nyilatkozatát, valamint Csány három beadványát adjuk közre: az 1831. április 8-ai, bátyjával, Csány Istvánnal közös nyilatkozatnak a korteskedésekre vonatkozó részletét, valamint a megyegyűléshez saját adósságai és gyámfia birtokeladása ügyében intézett, 1843. november 6-ai és 1848. január 5-ei folyamodását.33 Közzé- tesszük még Csány két keltezetlen kéziratát is: a Széchenyi István gróf „Hitel" című műve egyik részletének értelmezéséről szóló rövidebb, és a politikai gondolatok laza füzérét alkotó hosszabb fogalmazványt.34 A zalavári bencés apátság házi levéltárában őrzött egykorú másolat alapján közöljük Csány és a zalai libe26 Bátorfi Lajos 2. köt. 145-148. p., Novák Mihály 272-273. p., Molnár András 1990.17-18. p., Molnár András 2003.188-189. p. 27 Kónyi Manó 1882.1. köt. 489-490., 498., 510. p. (Kónyi Manó 1903. 2. köt. 10-12., 21., 34-35. p.), Novák Mihály 279-282. p. 28 Molnár András 1989/1. 96. p., Molnár András 1994/2. 80. p., Fazekas Csaba 132-133. p. 29 Kónyi Manó 1882.1. köt. 598. p. (Kónyi Manó 1903. 2. köt. 142. p.), Novák Mihály 287. p. 30 Molnár András 1990. 32., 46., 51-52., 59-60. p. 31 Lásd az 1/25., 26. és 36. sz. dokumentumot! 32 Lásd az 1/43-46. sz. dokumentumot! 33 Lásd az 1/8., 40., 55. és 78. sz. dokumentumot! 34 Lásd az 1/7. és 86. sz. dokumentumot! 10
