Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Előszó
ELŐSZÓ A magyarországi cigánytörténeti1 források közlése, ismertetése a XX. század második felében indult meg levéltárosok és történészek téma felé fordulásával.2 A Dunántúl cigányságáról is az utóbbi három évtizedben jelentek meg ki- sebb-nagyobb forrásközlések, gyakrabban források rövid ismertetése.3 Elsősorban Baranya, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye jár elöl a közlésben.4 5 Mindezek ellenére egyet kell értenünk a cigányság közép- és újkori történetének egyik legjobb ismerőjével, Tóth Péterrel: „a cigányság 18-19. századi társadalom-történetének kutatását megnehezíti ...az alapkutatások rendkívül hiányos volta... Ha tehát a cigány történeti kutatások jelenlegi legfontosabb feladatát akarjuk meghatá-rozni, akkor kijelenthetjük: ez a levéltári források rendszeres, mindenre kiterjedő feltárása és közreadása. "s A forráskötet szerkesztési elvei, nyelvi, területi és időhatára Hosszabb szövegeket és adatokat egyaránt közlő forráskiadványunk az első közlés e témakörben Zalában. Zala megye cigányságának demográfiai folyamataira, társadalom- és gazdaságtörténetére, korabeli életmódjára vonatkozó forrásokat teszünk közzé a 18. század második feléből e kötetben. A források válogatása során arra törekedtünk, hogy minél többféle irat és téma jelenjen meg e gyűjteményben, hogy minél több szempontból láthassa a korabeli zalai cigány társadalmat kutató, a cigány közösségek és az őket körülvevő helyi társadalom viszonyát vizsgáló szakember és a laikus érdeklődő. Önállóan is értelmezhető, bemutatható forrásokat igyekeztünk kiválogatni. Fontos elvnek tartottuk, hogy a magyarországi roma (cigány) társadalom története iránt érdeklődő, de nem történeti stúdiumokat végzett értelmiségi is használni tudja kiadványunkat, de eközben a tudományos kutatás is hasznosíthassa. Ez az elv ugyan egyszerűsíté1 A mai magyarországi roma társadalom története iránt érdeklődők számára fontos tudnivaló, hogy e társadalom zalai újkori történetéről lesz szó, s a korszakban a cigány kifejezés volt az általános. Miután a forrásokban csak ennek alakjai és a Habsburgok által javasolt, bevezetett „új polgár, neo colonus" kifejezések fordulnak elő, a bevezető tanulmányban és a források bevezető szövegeiben is a „cigány" kifejezést használjuk történeti kifejezésként. 2 Elsősorban MÉSZÁROS L. 1975.a és b; illetve országos kitekintésével MEZEY B. 1986. 3 Lásd BANA J. 1987., 2005.; DOMINKOVITS P. 2005.; HUDIJ. 1998.; KATONA Cs. 2005. PERGER Gy. 2005. NAGY P. 2000.,2001., 2002a„ 2002b, 2003. 4 Zalából e kötet szerzője jegyez egy rövid elemzést az 1768-as cigány összeírásokról. KARDOS F. 1995. A somogyi beás cigányság 18. század végi, 19. század eleji betelepedésére vonatkozóan fontos tanulmány: MÉSZÁROS Á. 2006. 5 TÓTH P. 1998. 39-40. p. 5
