Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)

Glosszárium

Educantur more Zingarorum. — Cigány szokás szerint nevelődnek. Vélhetően a családon, nemzetségen belüli szabad nevelődést jelenti, azaz a gyermek nem jár iskolába, nem tanul mesternél, vagy más szervezett formában. equus — ló

exerceet — A kérdezett tevékenységet gyakorolja, végzi rendszeresen. Az 1773- as összeírásokban többnyire a lókereskedésre, lovak cseréjére vonatkozik a kérdés.

extravillanus — a falun kívüli fabrilis — kovács

fedél- fejkendő (A Viselettörténeti lexikon szerint a fedél, fédel, női fejdísz, fejkendőt is jelenthet. Flórián Mária viseletkutató összegzése szerint: Ehhez az arcot, nyakat láttatni engedő fejviselethez képest sokkal inkább megfelelt a középkorból örökölt követelményeknek a Dunától keletre gyakorolt kendőkötési mód. Itt, a homlok- és állkendöt pótolandó, a hosszúkendőt homlokukba húzták, s áll alatt hátravezetve megkötötték... al7. században az északi megyékben is használatban voltak, s a 18-19. században - Esztergom, Nyitra, Nógrád megyei, Garam menti adatok szerint - a falusi asszonyok ünnepi öltözetében is jelentkeztek. Errefelé a hosszúkendőt gyakorta fidelnek, fedélnek nevezték. A szó eredetileg a nemesasz- szonyok fejviseletéből ismert homlokelőt jelölte.) fidibus ludit — hegedűn játszik

fidicen — húros hangszer hegedű, citera vagy lant (Forrásainkban leginkább hegedű, de lehetett citera is.) fodit — kapál, ás

gasula — kunyhó (A latin casula, ugyancsak kunyhó szó alakváltozata.) gausapearius — szűrszabó

habet — bír, van neki (A forrásokban leginkább házat, földet.)

Habet domum extra seriem. — Fiázat bír a házak során kívül. judex loci — A helység, a falu bírája.

jugerum — területmérték (Egy magyar hold, 2 pozsonyi mérő, 1200-1600 négyszögöl közé eső szántó.) juvenculus — tinó

juvat — segít, pártfogol (Forrásainkban leginkább az idősebb fiúk segítenek apjuknak a kovácsolásban.)

keszkenő — kézbe való kendő (A keszkenő vászonból, gyolcsból vagy más könnyű fehér kelméből készült, 20-40 cm oldalú, általában négyzet alakú textilia, mely Itáliából, kézben hordott kicsiny verítéktörlő kendőként terjedt el. Anyaga, színe, mérete sokféle lehetett a 18. században.)

köcöle — ruhadarabként használt kendőféleség (A latin casulából származó vászonból való nagyobb méretű lepel, lepedő, melyet esős időben, magukra is borítanak. A köcöléből származnak a vállat, törzset átölelő, elöl a mellen keresztezett, hátul a derékon megkötött nagykendők, a nyak köré tekert, elől

364