Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából
Gyermekelhelyezési iratok A cigány gyermekekről Mária Terézia koráig nagyon kevés szó esik a forrásokban, hiszen csak a felekezeti összeírásokban, vagy egy-egy család ügye kapcsán kerülnek elő. Zalából Ördög Ferenc nyelvész említ egy fiút, aki „Egy János nevű czigány magzatja" a kiskomáromi református anyakönyv közelebbről nem datált, 1624. március 3. - 1664. május 19. közötti bejegyzéseiben, a fiú keresztneve elhagyásával. Érdekes ez a bejegyzés azért is, mert ez idáig sem a kötetben közölt, sem a többi, átnézett összeírásban nem találtunk egyetlen református cigány családot sem.24 A 18. század közepéről cigány gyermekek nevükkel, életkorukkal, illetve gyónóképességükkel az Ördög Ferenc által közölt egyházi összeírásokban25 (33 összeírásban) kerülnek elő zingarus, neocolonus, novus colonus, újpolgár megnevezésekkel. Az 1745-ös, 1757-es és az 1771-es összeírásokban 60 családban 158 tizenhat éves vagy annál fiatalabb élő cigány gyermeket írtak össze. (Ezen túl a közölt összeírásokban voltak gyermekként abban a házban összeírt fiatal felnőttek is.) A négy évesnél idősebbek - egy kivétellel - mind gyónóképesek, tehát kereszteltek és öt évesek vagy annál idősebbek. Az Ördög Ferenc által közölt összeírások sem közlik mindig az összeírt nemzetiségét, így például Keszthelyen nem jelölnek ott élő katolikus cigány családokat, benne gyermekeket, annak ellenére, hogy például az 1768-ban ott összeírt Báró család szerepel a keszthelyi egyházi összeírásokban.26 Az árva cigány gyermekek nem cigány családoknál való elhelyezése, illetve 1773-tól a 12 év alatti gyermekek elvétele a cigány családoktól és átadása nem cigány családoknak neveltetésre elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a gyermekek letelepedett, adózó birodalmi polgárrá váljanak. Tóth Péter a korszakot is bemutató történeti munkájából idézzük azt a két rendelkezést, mely szorosabb kapcsolatban áll az e tárgyban közölt forrásainkkal:27 „ - 1773. február 22.: a Helytartótanács mindenre kiterjedő rendelkezése, amely az állandó lakás és a ruházkodás tekintetében megerősíti a korábbi rendelkezéseket, illetve jelentősen ki is egészíti azokat az alábbiakkal... 24 ÖRDÖG F. 2008. 158. p. Az első magyarországi református anyakönyv, a kiskomáromi anyakönyv neveit vizsgálta a kutató, s 1982 gyermek közt talált rá a cigány fiúra. Szóbeli közlése szerint több, cigány népcsoportra utaló név vagy utalás nem fordul elő e forrásban. Tanulmánya előbb megjelent a „Szavak - nevek - szótárak" című kötetben, majd másodközlésként a 2008. évi „Válogatott tanulmányok" közt. 25 ÖRDÖG F. 2008. 255-256. p.; előbb ÖRDÖG F. 2005. 26 A vezetéknév vagy a báró köznévből, vagy a báró cigány kifejezésből (jelentése nagy) eredhet. 27 TOTH P. 2006. 51-52. p. 22
