’56 Keszthelyen és a keszthelyi járásban. A forradalom és megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára - Zalai gyűjtemény 63. (Zalaegerszeg, 2006)

Szerkesztői előszó

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ

Zala megye a XX. század első felében elveszítette területének mintegy felét, népességének mintegy harmadát. A folyamat 1920-ban kezdődött. A trianoni béke- szerződés értelmében a szerződés szülte Jugoszláviához csatolták a megye délnyugati területét, a Csáktornyái és a perlaki járást, valamint az alsólendvai járás egy részét. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a 4330./1945. M. E. számú rendeletével a balatonfüredi járást 1946. január 1-i határnappal Veszprém megyéhez csatolta. A megcsonkítás utolsó aktusa 1950-ben zajlott le. A 4343./1949. M. T. rendelet az évszázadok óta Zalához tartozó Balaton-felvidéket (a tapolcai, a sümegi és a keszthelyi járásokat) Veszprém megyéhez kapcsolta. A '45 után bekövetkezett változások nem csupán 1800 km2-től fosztották meg a megyét, hanem olyan kisvárosaitól és falvaitól, melyek az elmúlt évszázadokban, bizonyos értelemben reprezentálták is a megyét; Balatonfüred, mint a reformkori politikai mozgalmak egyik meghatározó helyszíne, Tihany az évezredes hagyományaival. Keszthely az elcsa- tolását megelőző másfél században a megye egyik kulturális centruma, az 1772- ben alapított gimnáziuma a megye második ilyen intézménye. Az agrártudományi felsőoktatási intézménye Európa egyik első ilyen típusú iskolája.

A II. világháború előtti nyaraló és iskolaváros helyzete Veszprém megyéhez csatolásával alapvetően megváltozott. Új megyéje peremére szorult, nemcsak földrajzi értelemben, de gazdasági, politikai tekintetben is. Zalaegerszegről az út vonaton Keszthelyre Tapolcán át 67 km. Az utazás időtartama pedig 2 óra 50 perc. Veszprém Keszthelytől 106 km, mely távolság ekkor vonaton 4 óra 20 perc alatt tehető meg. Közúton Veszprém 90, Zalaegerszeg pedig 55 km. Miközben a város népessége 1949. és 1955. közt 21 százalékkal nőtt, ez idő alatt a lakások száma csupán 5,3 százalékkal. A 21 százalékos népességnövekedés nem elsősorban a természetes szaporodás, hanem beköltözés következménye. A beköltözők többsége főleg időskorú, nyugdíjas, vagy nyugdíj közeli korú. Munka nem lévén, folyamatos a fiatalok elköltözése a városból. A város elöregedésének jelei jól láthatók a születések és a halálozások alakulásából. Az 1956-os évet megelőző 6 év átlagos népszaporulata Keszthelyen 94 fő, míg Zalaegerszegen 257 (a népességszám 14 ezer, illetve 17 ezer). Az élveszületési arányszám 1954-ben Keszthelyen 19,6 ezrelék, ami országosan 23, Zalaegerszegen 32,6 ezrelék. Tehát Zalaegerszegen másfélszer annyi az élveszületések száma, mint Keszthelyen.

Ellentétben a többi Balaton-parti településsel, Keszthelyen az 50-es években semmi kommunális fejlesztés nem történt. A városi vízhálózat hossza 1954-ben mintegy 15 ezer méter, ami nem egész 500 méterrel haladta meg az 1945-ös adatot. A mintegy 7 ezer méter hosszúságú csatornarendszert még a 30-as, 40-es évek5