’56 Keszthelyen és a keszthelyi járásban. A forradalom és megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára - Zalai gyűjtemény 63. (Zalaegerszeg, 2006)

Szerkesztői előszó

ben építették ki, 1945 után egy méter sem épült. Az egykori élénk nyaralóvárosban most a nyári szezonban is csupán 1500-2000 ember tudnak elhelyezni. Az egykori, vendégeket váró szállodák szakszervezeti üdülőkké, vagy pártszékházakká váltak.

Keszthely büszkeségét, a 150 éves „Georgikont", amely 1945-től a magyar Agrártudományi Egyetem vidéki osztályként működött, az 56.259/1949. IV. F. M. számú rendelet 1949. március 16-án megszüntette. 1954-ben ugyan újraindult Keszthelyen az agrár-felsőoktatás, de ekkor nem egyetemi, hanem csupán akadémiai szinten. A város Zalától való elcsatolása és az egyetem bezárásának egyidejű híre óriási megrázkódtatást okozott. így nem véletlen, hogy a forradalom napjaiban megfogalmazott követelések közt hangsúlyosan szerepelt e sérelmek orvoslásának igénye. Vissza Zalához és vissza az egyetemet! Ez utóbbi követelés 1970-ben vált valóra, míg az első 1979-ben.

Az 1950. őszén elcsatolt keszthelyi járás területén új hivatali apparátus kezdte meg működését, 19 községi tanács alakult. A járás székhelye, a 11.965 lélekszámú, nagyközségi státusban lévő Keszthely majd csak 1954-ben kap városi rangot. Hévíz 1970-ben válik nagyközséggé, s majd 22 év múlva, 1992 májusában kap városi címet.

Az 1949-es népszámlálás adatai szerint a járás lélekszáma 35.193 fő. A lakosság 60 százaléka mezőgazdaságból él, szőlőműveléssel, zöldség- gyümölcstermesztéssel foglalkozik. A népesség kisebb hányadának megélhetését a bányászat, illetve Keszthely és Hévíz üdülőövezetén belül a szolgáltatóipar biztosítja. A lakosság 24 százaléka 15 éven aluli, a 15 és 39 év közöttiek aránya 36,3 százalék, a 40-59 éves 25,7 százalék és 14 százalék a 60 évesnél idősebb korosztály. Iskolai végzettség tekintetében a népesség 55 százaléka 6 elemit végzett, a legmagasabb iskolai végzettségűek - 8 osztályos gimnázium - aránya 0,5 százalék, a lakosság 1,5 százaléka analfabéta.

1956 előtt 12 tsz, és 1 tsz csoport működött a járás területén, 399 család, 3636 hold terülten gazdálkodott. 1956. október 23-át követő hetekben, 5 tsz kivételével a termelőszövetkezetek felszámolták a közös gazdálkodás szocialista formáját, feloszlottak, az igénybevett épületeket a tulajdonosok visszaszerezték a tsz-ektől. A megmaradt tsz-ek is meggyengültek, mert megfogyatkozott a földterületük, az állatállományuk, és sok tag kilépett, a bennmaradok pedig a korábbi szabályoktól eltérő módon kívánták folytatni a szövetkezeti gazdálkodást.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára emlékezünk ebben az esztendőben.

Amit a Tisztelt Olvasónak átnyújtunk, az dokumentum-gyűjtemény, valamint kronológia és személyi adattár. A dokumentumok az egykori Keszthelyi Járásban, vagy arra vonatkozóan a forradalom alatt, valamint a forradalom leverését köve6