’56 Keszthelyen és a keszthelyi járásban. A forradalom és megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára - Zalai gyűjtemény 63. (Zalaegerszeg, 2006)
A forradalom és a megtorlás dokumentumai
vert találnak, de megállapíthatóan az ellenforradalmi cselekményekben részt nem vett, eljárást nem kell indítani, csak a fegyvert el kell venni. A közbiztonság megszilárdítására és az ellenforradalmi személyek visszaszorítására az 1956 évi december hó közepén megjelent rögtönbíráskodási, a felvonulásokat és gyülekezést megtiltó, majd a gyorsított eljárást bevezető törvényes rendelkezések262 vezettek. Ezen időszak után már a rendőrség is inkább foglakozott bűnügyi munkával. December elejével az ügyészségen több panaszos személy kereste fel az ügyészséget, és általában megindult a törvényes állami és gazdasági élet. Bár a bíróság ekkor még tárgyalást nem tartott, eleinte csak polgári pereket, vagy magánvádas ügyeket tűztek ki, mégis az ügyészi munka már teljes erővel folyt. Meg kell állapítani azt, hogy bár az ügyészségi munkát megzavarta az ellenforradalom, mégis az ügyészségi dolgozók, ha rendszeres munkát végezni azokban az időkben az ismert okok miatt nem is tudtak, az ellenforradalom a dolgozók felfogását nem zavarta meg és senki sem tüntetésekben, sem egyéb más cselekményekben részt nem vett. III. Az 1957. január és az azt követő hónapok munkáját az jellemezte, hogy teljes erővel támogatást adjon elsősorban az ellenforradalmi cselekmények felszámolásához, felderítéséhez és a felelősségre vonáshoz. Ezt a munkát megerősítette 1957. február 4-én tartott Legfőbb Országos Ügyészi értekezleten elhangzott ügyészi beszámoló. A továbbiakban az egyes ügyészi, felügyeleti ágak keretén belül beszámolok azokról a ténykedésekről, melyet az ügyészség a fenti cél érdekében, továbbá az állami, gazdasági és társadalmi élet megszilárdítása és elsősorban a közrend és a közbiztonság helyreállítása érdekében tett. Általános törvényességi felügyelet: Ezen a téren az ügyészség részt vett az újra meginduló törvényes végrehajtó bizottsági üléseken, mind a városnál, mind a járásnál. Felhívtuk a végrehajtó bizottságok figyelmét különösen, hogy vizsgálják meg az egyes községekben esetleg jogtalanul kifizetett munkabéreket, figyeljenek fel arra, hogy egyes ellenforradalmi károkozásokat a helyi tanácsok póthitel formájában próbálnak az állammal megtéríttetni. Ugyanakkor az ügyészség 1957. január 1 óta 9 vizsgálatot végzett. Ezek közül 4-et tanácsi szerveknél, 2-őt vállalatoknál, 1-et az erdőgazdaságnál, 2-őt pedig a szabálysértési előadóknál. [...] 262 A forradalom leverése után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghozta, és hatályba léptette az 1956. évi 28. számú törvényerejű rendeletét a rögtönbíráskodásról. A december 11-én 18 órától elrendelt statárium gyilkosságra, a szándékos emberölésre, gyújtogatásra, rablásra, közérdekű üzemek szándékos megrongálására, lőfegyver, lőszer engedély nélküli tartására terjedt ki. Magyar Közlöny 100. sz. A 6/1956. (XII. 11.) Korm. Rendelet a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről. Magyar Közlöny 101. sz. 211
