’56 Keszthelyen és a keszthelyi járásban. A forradalom és megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára - Zalai gyűjtemény 63. (Zalaegerszeg, 2006)

A forradalom és a megtorlás dokumentumai

időközben jogtalanul bebörtönzött és üldözött államvédelmi dolgozókra, és kommunistákra. Tudomást szereztem arról is, hogy ellenforradalmi elemek, a jogtalanul bebörtönzött elvtársakat bántalmazni is akarták a börtönben, de ebben a börtön helytálló és mindvégig hű őrszemélyzete megakadályozta őket. A jogtalan bebörtönzést nem az ügyészség végezte, hanem az ellenforradalmi bizottság írta alá az erre vonatkozó iratot.

Az ellenforradalom leverése után 1956. november 9-én tudtam újból visszajönni munkahelyemre. Ekkor azonban még ismerve a körülményeket, rendszeres ügyészi munkáról szó sem lehetett.

Az ellenforradalmi események ügyészségi és személyemet érintő vonatkozásairól még 1957. február hó közepén jelentést tettem a Veszprém megyei ügyész elvtársnak azzal, hogy azt terjessze fel és Legfőbb Ügyészség felé és kértem, hogy a leváltásomban közreműködő személyek ellenforradalmi tevékenységét vizsgálják felül. Megtudtam ugyanis, hogy ebben, az azóta disszidált Pillér ügyvéden kívül, Szollás nevű keszthelyi ügyvéd működött elsősorban közre. Bejelentettem azt is, hogy nem tartom összeegyeztetethetőnek a történtek után azt, hogy vele tárgyaláson részt vegyek. Sajnálatos és érthetetlen az a körülmény, hogy bár azóta már több mint 3 hónap telt el, sőt az ügyben újabb jelentést is tettem és egy ízben a Hévízen járt dr. Szénási Géza Legfőbb Ügyész261 elvtársnak is szóban megtettem jelentésemet, intézkedés a mai napig nem történt. Kénytelen vagyok ezek után a pártbizottság segítségét igénybe venni, egyben fenntartom azt az elhatározásomat, hogy ilyen ellenforradalmi személlyel tárgyaláson nem veszek részt és egyáltalán vele kapcsolatban semmilyen ügyben el nem járok.

Kérem a pártbizottságot, hogy elsősorban nevezett tevékenységét vizsgálja meg és vizsgálja meg azt is, hogy a szükséges intézkedés miért késik.

Az ellenforradalom leverése után, mint másutt is, Keszthelyen is a munka csak 1956. november végén indult meg, de még decemberben is az emlékezetes 2 napos sztrájk, bénítólag hatott. Bűnügyek egyáltalán nem érkeztek, hiszen a rendőrség és karhatalmi szervek elsősorban a közrend és közbiztonság helyreállításával voltak elfoglalva. Elsőrendű feladata a fegyverek összeszedése, a jogtalanul szabadított bűnöző elemek összeszedése volt. A kialakult új helyzetben a felsőbb szervek is csak késve és hosszú idő után adtak iránymutatást és ez az iránymutatás is még ingadozó volt. Itt utalok elsősorban a Legfőbb Ügyészség által 1956. november végén kelt egyik utasítására, melyben arról volt szó, hogy akinél fegy261 Dr. Szénási Géza (Bp., 1919. nov. 23. - Bp., 1979. febr. 21.): jogász, nagykövet, legfőbb ügyész. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen 1941-ben fejezte be, a jogi doktorátust 1943-ban szerezte meg. 1945-től tagja az MKP-nak. Rendőrtiszt, majd 1951-től vállalati jogtanácsos. 1956. nov. lótól a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. 1959-62-ben az MSZMP KB póttagja, 1962-75 között tagja. 1975 decemberétől haláláig a Magyar Népköztársaság szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Dr. Szénási Géza emelt vádat 1958. január 18-án Nagy Imre és társai ellen.

210