Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
7. A gazdasági válság politikai hatásai Zala megyében és az 1931. évi választások Bethlen István kormányzásának utolsó éveit, egyben az ország politikai viszonyait is döntő módon határozta meg az 1929-ben kezdődött világgazdasági válság. Az 1920-as évek végének gazdasági fejlődését és belpolitikai stabilitását e rendkívüli esemény felborította. A negatív gazdasági és társadalmi következmények előrevetítették Magyarországon is az ilyenkor szokásos politikai következményeket, vagyis az egyensúly módosulását a rendszer integritását biztosító pártok rovására, az ellenzékiek javára, avagy új ellenzéki erők születését. A kérdés az volt tehát a választások előtt, hogy ez a forgatókönyv mennyiben valósul meg, milyen átrendeződés történik, illetve egyáltalán történik-e a magyar politikai palettán? A rendszer alapvetően konzervatív jellege rendkívül megnehezített bármilyen politikai átalakulást, ezért az a veszély is fenyegetett, hogy a halmozódó feszültség robbanáshoz vezet. Különösen érvényes volt ez a parlamenti választásokra, ahol az idejétmúlt, szűk választójog és a nyílt szavazásos rendszer megnehezítette új politikai erők színre lépését, s még inkább hatalomba jutását. A válság kezdete nem köthető konkrét dátumhoz Magyarországon, elemei közül Zala megyét gazdaság- és társadalomszerkezetéből adódóan a mezőgazda- sági válság érintette a legnagyobb mértékben. Ez elsősorban munkanélküliséget, a termelők értékesítési gondjait, valamint a felvásárlási árak csökkenését jelentette, ami a nagyobb mennyiségben piacra termelt javak közül a gabonát és a bort érintette. Tovább súlyosbította a helyzetet Zala megye elzárt helyzete és rossz közlekedési viszonyai. Különösen kritikus állapotban voltak a határmenti, délnyugati területek, amelyek a legkevesebb közlekedési útvonallal rendelkeztek. A megye rendkívül nehéz helyzete cselekvésre késztette a politikai elitet is. 1931 júliusában küldöttség ment a miniszterelnökhöz egy programmal, amelynek teljesítésétől az életkörülmények javulását várták.190 A delegációt Gyömörey György főispán vezette, a tagok között ott voltak a megye felsőházi tagjai, Bos- nyák Géza, Szentmihályi Dezső, Plihál Viktor és Malatinszky Ferenc, országgyűlési képviselők, beleértve az ellenzékieket is, valamint a törvényhatósági bizottság képviseletében Csertán Ferenc, Bosnyák Géza és Csóthy Géza, továbbá a Zala- vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Tarányi Ferenc. A küldöttség egy több pontból álló programot nyújtott át a kormányfőnek, a következő programpontokkal: a mezei munkásoknak ne kelljen a bolettából191 részt fizetni, kedvezményes gabonasegélyezés a rászorulóknak, kedvezményes kölcsön takarmánybeszerzéshez, vízszabályozó munkák sürgős elvégzése a megyében, a nagykanizsai közvágóhíd felépítése és a közkórház bővítése, útépítések és karbantartás, stb. Mint 190 Sümeg és Szentgrót, 1931. július 26. 191 Boletta: gabonaszelvény, amely a gabona állami ártámogatását szolgálta az 1930-as évek elején. 82