Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
látható a kérések túlnyomó többsége az agrárszektort érintette, ami mellett az infrastruktúra hiányosságait igyekeztek felszámolni. Bethlen kitérő választ adott, mondván máshol is nehéz a helyzet, de a kormány mindent megtesz. Azt ígérte, hogy a programcsomag elemeit az illetékes minisztériumokhoz továbbítja. A válság egyik súlyos következménye volt, hogy a legszegényebbek, akik addig napszámosmunkából tartották el magukat és családjukat, munka nélkül maradtak és az éhínség szélére sodródtak. Egy 1931 szeptemberi összeírás szerint például a zalaszentgróti járásban 257 olyan család élt 938 fővel, köztük 315 tíz év alatti gyermekkel, akik a bekövetkező télen biztosan nem tudták volna élelmiszerszükségletüket kielégíteni.192 Számukra és a többi járás hasonló szegényeinek a megye vezetése - az országos akciókhoz hasonlóan - ingyengabonát juttatott, amelyet állami adományból, vagy a hivatalosan propagált és szorgalmazott adakozásokból fedezett.193 E mellett a főispán más, rendkívüli intézkedésekkel is igyekezett elejét venni az elégedetlenségnek. így például minden főszolgabíró utasítást kapott arra, „hogy hivatali és társadalmi tekintélyének teljes súlyával hasson oda, hogy a jelenlegi nehéz viszonyok között a békés polgárságnál is visz- szatetszést szülő, a proletár tömegeknél pedig egyenesen forradalmi agitációs eszközül kínálkozó indokolatlan és az alsóbb néposztályok szeme láttára lefolyó, mintegy provokatív jellegű fényűző ünnepségek, vagy szórakozások (luxuslakomák, agarászat, lovaspóló, stb.) mellőztessenek."194 A válság természetes következménye volt az ellenzéki pártok aktivizálódása, ami be is következett a választások előtt. 1930-ban alakult meg a Nagyatádi-féle párt nyomdokain a Független Kisgazdapárt. Ahogy 1922-ban történt megsemmisítéséig elődjének sem, úgy az új pártszervezetnek sem sikerült igazán megvetnie a lábát a megyében. Néhány településen megalakult a helyi szervezete, a politikai életben azonban az hozott változást, amikor a párt egyesült a Gaál Gaszton féle Agrárpárttal. Ezzel ugyanis a zalai képviselők is beléptek az új pártba, köztük a megyében komoly politikai súllyal rendelkező Farkas Tibor, vagy a keszthelyi kerületet három cikluson át képviselő Reischl Richárd. Ez a változás azonban más politikai következményt is magában rejtett. Az újjáalakult Kisgazdapárt békési zászlóbontása, az Egységes Párt létrejöttével háttérbe szorított paraszti érdekérvényesítést próbálta meg feléleszteni. Zala megyében azonban azt láthatjuk, hogy - megelőlegezve a választások eredményével kialakult politikai erő192 ZML Zalaszengróti főszolgabíró ein. iratai 53/1931. 1,3 „Az alsóbb néposztály nyomora legjobban az iskolába járó gyermekeken szemlélhető. Rossz lábbeli, vékony ruházat, gyengén tápláltság általános a városi perifériák gyermekeinél. Egerszegen több esetben fordult elő, hogy gyermekek az iskolában az éhségtől ájultak el. Nov. 1. óta az ínséges gyermekeknek némely iskolában ingyen adnak mézes kenyeret. A gyermekek lábbeli és ruhahiánya a falun legszembeötlőbb. Sok gyermek (különösen Göcsejben) nem járhat emiatt iskolába." ZML Főisp. biz. 4/1931. Nemzetvédelmi jelentés 1930. december hóról. ™Uo. 75/1931. 83
