Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

1922. február 5-én a Zalavármegyei Kisgazdapárt gyűlést tartott a nagykani­zsai központban. Az ülésen részt vett Drozdy Győző is, aki megtartotta képvise­lői beszámolóját. A tagság azonban ekkor még nem tudott dönteni arról, hogy a helyi szervezet megmarad-e az Egységes Párt keretei között, vagy átlép Drozdyt követve a Rassay-féle kisgazda pártba. E tárgyban a következő értekezletet né­hány nappal később, február 19-én tartották meg. A nagykanizsai gyűlésen 29 alapszervezet küldöttei vettek részt. A parasztküldötteken és a nagykanizsai párt­vezetésen kívül jelen volt még dr. Buchberger József nyugalmazott miniszteri tanácsos, zalai földbirtokos is, aki a gazdakörök szervezésében már régóta tevé­keny szerepet vállalt.120 A gyűlés végül különösebb vita nélkül úgy határozott, hogy a megyei szervezet csatlakozik a Függetlenségi Kisgazdapárthoz, azaz a Rassay-párthoz, tehát ellenzékbe vonul. Érdekes módon azonban a döntés ellen éppen a pártelnök, Karlovits József és az egyik vezetőségi tag, Marton János tilta­kozott, - csak ők ketten fejtettek ki ellenvéleményt - de kisebbségben maradtak. A rendezvényről készült rendőrségi jelentés szerint121 a gyűlés után a két vezető­ségi tag „magával vitte a párt összes iratait és pecsétjét" vélhetőleg azért, hogy a határozat ne legyen végrehajtható. A források hiánya miatt pontosan nem tud­hatjuk mi állhatott a két személy magatartásának hátterében. Rendelkezésre áll azonban egy érdekes dokumentum, amely néhány héttel az események után szüle­tett.122 Ebben Bethlen István arról írt Klebelsberg belügyminiszternek, hogy Droz­dy Győzőt a közelgő választáson minden áron ki kell buktatni. A cél elérésére a legmegfelelőbb eszköznek azt tartotta, hogy Drozdy két legfontosabb emberét, Karlovits József pártelnököt és Marton János kisgazdát „a megfelelő eszközök felajánlásával" megnyerik, és meggyőzik őket arról, hogy ne támogassák képvi­selőjüket. Bethlent egyik híve informálta arról, hogy ez a módszer célravezető lehet. A szálak összekapcsolhatók. A kormányzat számára létkérdés volt, hogy az Egységes Párt mögött megmaradjon a kisgazda társadalmi bázis. Bizonyosan felvették a kapcsolatot a zalai pártvezetéssel is, hogy megnyerjék őket az új párt támogatására, ahogy erre utalás is található a főispán egyik levelében. Azért aján­lották Bethlennek ezt a két személyt, mert valószínűleg velük már korábban tár­gyalásokat folytattak, esetleg az Eskütt-ügy kapcsán zsarolhatóvá váltak. Utób­biaknak a fenti pártgyűlésen mutatott magatartása arra utal, hogy a „megfelelő eszközöket" sikerült megtalálni. Az idő sürgetett, ugyanis közeledett a következő parlamenti választás időpontja, június eleje, ahol a különböző irányzatok ütközé­se mindenképpen bekövetkezett. 120 Mint később látni fogjuk őt az egyéni érvényesülés vágya motiválta, képviselő szeretett volna len­ni. Egyelőre „lebegtette" elkötelezettségét. 121ZML Főisp. ein. 2/1922. (93. sz. dokumentum) 122 Bethlen István titkos iratai 88. p. 51

Next

/
Thumbnails
Contents