Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
A kisgazdapárt helyi szervezete március végén újabb értekezletre gyűlt össze, ezúttal Zalaegerszegen. A csoport még nem vált ki a kormánypárt szervezetéből, a kérdés nem jutott nyugvópontra, ráadásul ezen az értekezleten már az új képviselőjelölteket is meg kellett volna nevezni. Ezzel kapcsolatban a kisgazda küldöttek megdolgozását hatalmas energiával végző főispán,123 a belügyminiszter részére készített beszámolóiban már utalt rá, hogy Karlovits pártelnököt és Marton Jánost sikerült rávennie a kormány támogatására és eltérítenie Rassaytól, míg a többiek „különböző politikai utakon járnak".124 A fordulatos események végén a Kisgazdapárt paraszti szárnyának kiválása az Egységes Pártból végül Zalában sem következett be. Mik lehettek azok a „megfelelő eszközök", amelyek jobb belátásra késztették a helyi vezetőket? Megítélésünk szerint a háttérben politikai alku születhetett, mely szerint a kisgazda vezetők a választáson egy vagy több képviselői helyet megkaphatnak. Ezt akár komoly nyereségként is elkönyvelhették, hiszen így az általuk képviselt parasztság érdekeinek védelmében a továbbiakban hatékonyabban léphettek volna fel. Ezt a verziót támasztja alá a párt április 16-án, a Kisgazda c. lapban megjelent kiáltványa. A kormánypárt nevében ugyanis, a Zalavármegyei Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt közzétette programját és képviselőjelöltjeinek nevét. E szerint csak olyan jelölteket támogatnak, „akik elsősorban a földmíves nép, a kisgazdák érdekeit szolgálják. [...] Akik a kisgazdapárt programját követik, úgy ahogy azt a gazdák régi vezérei Nagyatádi Szabó István, Mayer János és a boldogult Rubinek Gyula megállapították, mely kisgazdapárthoz Bethlen István miniszterelnök annak idején fenntartás nélkül csatlakozott. Csakis olyan jelölteket támogatnak, akik a földreformtörvényt a legsürgősebben teljes egészében végrehajtani akarják. [...] Külön is hangoztatják, hogy a jelöltek között született kisgazdák is legyenek."125 Ez tehát bizonyítja, hogy a pártvezetés eredeti célját, a paraszti érdekképviseletet nem adta föl, a politikai egyezség nem teljes behódolást, inkább kompromisszumot tartalmazott. Csatlakoztak az Egységes Párthoz, de azon belül továbbra is a kisgazdák érdekeit próbálták meg érvényre juttatni. A nyilvánosságra hozott nevek választókerületenként a következők voltak: Alsólendva: Beznicza Péter jegyző (aki 1920-ban visszalépett Túri Béla javára - 94. sz. dokumentum) Kiskomárom: Mayerffy György földművelési miniszteri felügyelő Letenye: Karlovits József Nagykanizsa: Kállay Tibor pénzügyminiszter Pacsa: Marton János 123 Kolbenschlag Béla a főispán helyettesítésével megbízott alispán. 124 ZML Főisp. ein. 44/1922. (97. sz. dokumentum) 125 Kisgazda, 1922. április 16. 52
