Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
len azonnal érzékelte a veszélyt, személyesen írt a főispánnak az ügy hátterét tudakolva, egyben feltételezve, hogy az egész mögött Drozdy Győző áll.116 Felszólította a főispánt, hogy mozgósítsa és szervezze meg a zalai gazdakörök együttes fellépését a kormány támogatása érdekében. Bethlen azonban tévedett Drozdyt illetően. A főispán válaszában arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy az akcióhoz a Rassay-párti képviselőnek nem volt köze, „a nyílt levél küldését maguk a bizottsági tagok határozták el",117 s ez a tény a paraszti tagság elégedetlenségére utalt. Ettől függetlenül egyébként a helyi szervezet valóban jó viszonyban állt Drozdy val, tervezték a képviselő meghívását egy következő pártértekezletre, ahol meghallgatnák beszámolóját. Összességében ezek az események azt mutatták, hogy a Kisgazdapárt zalai szervezete elégedetlen volt az országos vezetés és Nagyatádi hátráló politikájával, határozottabb ellenzéki magatartást sürgetett. Tette mindezt úgy, hogy a megelőző választást a párt országos méretekben tulajdonképpen megnyerte, tehát valójában itt nem ellenzékbe vonulást, hanem a többségi erő érvényesítését kellett volna elérni és kikényszeríteni. Ehhez azonban sem Nagyatádinak, sem a helyi szervezeteknek nem volt ereje. Kritikus pillanat volt ez, hiszen Bethlen István ekkor már eldöntötte az egységes kormánypárt létrehozását a Kisgazdapárt sarokba szorításával, szétzilálásával és onnan a lojális csoportok „beemelésével". A második királypuccs után, 1921 október végén azonban jelentős belpolitikai fordulat következett be. Világossá vált, hogy az új pártot, a vereséget szenvedett és kompromittálódott legitimistákra alapozva nem lehet létrehozni. Ez a helyzet viszont a kisgazdapárt megerősödéséhez vezetett, hiszen ezáltal szerepe felértékelődött. Bethlen ezért taktikát váltott és már nem a párt bomlasztását és elszigetelését akarta elérni, hanem a pártba belépve, annak bázisát kiszélesítve, és programjának megváltoztatását kikényszerítve kívánta létrehozni az új kormánypártot.118 Ehhez kívánta felhasználni a Kisgazdapárt jobbszélén elhelyezkedő újkonzervatív-agrárius csoportot, amely a liberális-demokratákkal és a szigorú garanciákat követelő Nagyatádival szemben már a kezdetektől támogatta az egységes párt létrehozásának szándékát.119 Az 1921 végén és 1922 januárjában zajló tárgyalások eredményeként Nagyatádi, bizonyos engedmények (a választások titkosságának biztosítása, a földreform felgyorsítása, közigazgatási reform, stb.) fejében elfogadta Bethlen ajánlatát és így február elején megszületett a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt, melynek elnöke ugyan Nagyatádi lett, tényleges vezére azonban Bethlen volt. A kérdés számunkra az, hogyan reagált minderre a zalai pártszervezet? 1,6 ZML Főisp. biz. 58/1921. (84. sz. dokumentum) 117 Uo. 118 Romsics 1999. 205-207. p. 119 Sipos József 2002. 997-1002. p. 50
