Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
el sem képzelhető, de ez az osztály vezetésre és irányításra szorul a történelmi magyar intelligencia által, amelynek tudása, képzettsége, látóköre és kipróbált hazafiassága nélkül egy egészséges, egységes kormányzat soha ki nem alakulhat ebben az országban."113 - hangoztatta pécsi beszédében az egységes kormánypárt létrehozásának szükségessége mellett érvelve. Ennek magjául kezdetben a részben a kormánypártban, részben más pártokban, vagy a parlamenten kívül tevékenykedő nagybirtokos-nagytőkés konzervatív köröket szánta, kiegészítve a KNEP legitimista szárnyával. A kisgazdák politikai szerepének háttérbe szorítását láttuk Zala megyében is a nemzetgyűlési választások kapcsán. Ez a folyamat 1921 szeptemberében az Eskütt-üggyel tetőzött, amikor Nagyatádi Szabó személyi titkárát korrupciós vádakkal letartóztatták. A nyomozást kiterjesztették vidékre is, Zala megyében eljárás indult a pártelnök, Karlovits József, a titkár dr. Szabó Lajos és a vezetőséghez tartozó Marton János gazda ellen. A helyi pártszervezet azonban nem szándékozott belenyugodni ebbe a helyzetbe. 1921. október 2-án a „Zalavármegyei Kisgazdapárt" kizárólag a parasztküldöttek részvételével értekezletet tartott, amelyen 18, a nagykanizsai és a zalaegerszegi járáshoz tartozó falu, valamint Nagykanizsa alapszervezetének küldöttei vettek részt.114 A megbeszélés napirendjének, „Nagyatádi Szabó István politikája" címet viselő tárgypontja volt a legfontosabb. Az előterjesztésben - ahogy az a 81. sz. dokumentumban látható - a következő kitételek szerepeltek: „hajsza folyik a kisgazdapárt és a demokrácia ellen. A közszabadságok még mindig nincsenek helyreállítva, sőt a Nagyatádi elleni támadások azt mutatják, hogy még jobban korlátozni akarják a szabad politikai véleménynyilvánítást." A párttitkár kérte a tagokat, hogy fogalmazzanak meg egy nyílt levelet a pártelnökhöz. A küldöttek hozzászólalásaiban valóságos panaszáradat indult meg, amelyben olyan problémák és felvetések szerepeltek, mint „a földreform végre nem hajtása", „a közigazgatás önkénye", „a házhelyek ki nem osztása és a kisbérietek elhanyagolása", „a kisgazdapárt csak frakciók csoportosulása, bizonyos érdekek szerint. Egyik a nagybirtok szolgálatában áll, a másik tudatlan és gyenge." stb. Felszólították Nagyatádit, hogy „hagyja ott a kormány és a nagybirtok pártját, legyen a nép régi vezére." Ezek után a képviselők egyhangúan elfogadták az előterjesztést, a nyílt levelet, amelyet azután a zalai lapok teljes terjedelemben le is hoztak.115 Az értekezlet végül rehabilitálta a hatóság által vádolt három helyi pártvezetőt. A kisgazdapárt zalai szervezetének határozott lépése óriási vihart kavart, hiszen megkérdőjelezte a kormányban elfoglalt „másodhegedűsi" szerepet, egyben nehézséget támasztott az egységes kormányzópárt létrehozásának útjában. Beth113 Pécsi Napló, 1921. október 22. Ezt a véleményét már miniszterelnöki bemutatkozó beszédében is kifejtette. V. ö. Romsics 1999.182-183. p. 114 ZML Főisp. biz. 58/1921. (81. és 82. sz. dokumentumok) 1,5 Zalai Közlöny és Zala 1921. okt. 4. (83. sz. dokumentum és Képmellékletek 444. oldal) 49
