Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

senki a neki felajánlott tisztséget el nem fogadta és senki tagdíjat fizetni nem hajlandó. A helyi csoport működése még abban az esetben is megszűnt volna, ha Alispán úr a megalakulást tudomásul veszi, mert ezen vidék polgárai csak addig lelkesednek egy eszméért, míg zsebükbe nem kell nyúlni. Egyetlen egy helyi csoport sem működik.

3. A „Rög" és „Magyarok Vasárnapja" senkinek sem jár, a „Magyar Ugar" című lap helyett a „Föld" című időszaki lap jár: Pacsán 8, Pacsatüttösön 1, Diós- kál 2, Egeraracsa 2, Zalaszentmárton és Nagyhorváti 1-1, Zalaszentmihály 20, Pölöske 15, Kerecseny 28, Orosztony 3, Zalaszabar 13, Nagyrada 6, Kisrada 3, Esztergály 18, Nagykapornak 35, Felsőrajk 15, Alsórajk 5 és Pötréte községben 25 példányban. Megjegyezni kívánom, hogy az előfizetési díjakat a legkevesebben fizetik meg, s így most sokkal kevesebb példányban jár fenti időszaki lap, mint ahogy járt a „Magyar Ugar".

4. A Független Földműves Szövetségnek Kerecseny, Zalaszentmihály, Nagyhorváti és Pötréte község képviselőtestületeiben vannak nagyobb számmal hívei.

5. A vezető férfiak névsorát névjegyzékben csatolom, kihagyva belőle azokat, akik tévesen lettek felvéve és kiegészítve a hiányzókkal.

6. Az észlelt mozgalmak visszafejlesztésére - figyelemmel a helyi viszonyokra és járásom lakosságának hangulatára - a következő konkrét intézkedéseket tartanám szükségesnek:

a. A városi lakosságra kiterjesztett kormányintézkedéseknek a községekre való kiterjesztését (Falusi tisztviselő lakások építkezése, kislakások építésére olcsó hitel nyújtása, kedvezményes árú építkezési anyag kiutalása stb.).

b. A földreformnak gyorsabb ütemben való letárgyalása, ami a falusi lakosság közti agitációt megszünteti, nem lévén ok, amivel a lakosság kedélyét izgatni lehet.

c. A városnak a faluval szemben való megkülönböztetése különösen az adózás terén (az állam által átengedett adók leginkább a városokon segítenek, mert hiszen különösen járásom területén több olyan községem van, amelynek az általános kereseti adóból és a fogyasztási adóból alig van jövedelme).

d. A szanálási törvény végrehajtása folyamán fokozatosan a községekre áthárított közterheknek fokozatos visszafejlesztése, illetve a községeknek a reájuk újabban áthárított közterhektől való mentesítése. A minden vagyon és megfelelő jövedelem nélküli községek a reájuk áthárított újabb közterheket részben fedezni nem képesek, részben pedig azok fedezésére a községi lakosság teljesítő képességét a legszélső határig igénybe kell venni. Ezzel szemben a falusi lakosság - a közvetlenérintkezés folyamán - azt tapasztalja, hogy a városi lakosság saját jövedelméből, s a neki átengedett közadó jövedelemből oly beruházásokat is képes - sokszor pótadó igénybe vétele nélkül is - teljesíteni (vízvezeték, villanyvilágítás, színház, gőzfecskendő), amelyekről a falvakban a legszélső megterhelés mel340