Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
hogy a határozat nem egyéb embervadászatnál." A belügyminiszter végül a törvényhatósági bizottság határozatát, „mint törvénybe ütközőt" megsemmisítette.57 Ennek engedve az igazoló választmány 1922. július 18-án végül rehabilitálta Török Bertalant, Elek Ernőt és Bartha Lászlót. A Tanácsköztársasággal való leszámolás mellett a kormánybiztosok feladatai közé tartozott egy sor egyéb, az élet normalizálódásával összefüggő intézkedés, mint például az adózás rendjének visszaállítása vagy az augusztus végén elrendelt toborzásnak a megszervezése. Végül, kiemelten fontos feladatuk volt, hogy területükön lebonyolítsák az új nemzetgyűlési választásokat, amelyeket a kormány 1920. január 25-26-ra tűzött ki. A választásokkal kapcsolatban a következő feladatoknak igyekeztek eleget tenni, illetve követelték meg a közigazgatás alsóbb szerveitől. Az első és legfontosabb a rend és nyugalom mindenkori biztosítása volt, vagyis ügyeltek arra, hogy a választás ürügyén tartott népgyűlések semmilyen módon ne váljanak alkalmassá a békesség megbontására. Kiemelten kezelték a Horthy-féle nemzeti hadsereg státuszát: „A mai nehéz viszonyok között egyáltalán meg nem engedhető, hogy a népgyűlések szónokai a szervezés alatt álló nemzeti hadseregről, a hadsereg szervezetének, fegyelmének megbontására alkalmas beszédeket tartsanak!" - utasította Pallavicini az alárendelt hatóságokat.58 A másik nagyon fontos feladatuknak a keresztény-nemzeti ideológia propagálását és ezen eszme szolgálatában álló pártok kampányának támogatását tekintették: „Azt hiszem mindnyájunk előtt világos, hogy hazánk jövője attól függ, vajon a nemzeti és keresztény fölbuzdulás állandósítható lesz-e, nemcsak ezen a nemzetgyűlésen, hanem a következő országgyűlésen is többségre tud-e szert tenni." [sic!] - hangzik egy másik utasítása 1919. szeptember 27-én. Felszólította a megyei kormánybiztost, hogy a keresztény-nemzeti pártok egymás ellen ne állítsanak jelöltet, „egyik párt a másik rovására ne igyekezzék tért nyerni ott, ahol a másiknak már élő és fennálló szervezetei vannak."59 (40. sz. dokumentum) A keresztény nemzeti irány megerősítéséről nem csak a kormánybiztos intézkedett. Frühwirth Mátyás, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) főtitkára olyan országos sajtóirodát állított fel, amelynek célja az volt, hogy a vidéki lapokat „egészséges, keresztény, nemzeti és hazafias híranyaggal lássa el."60 Ezzel akarta felszámolni a „destruktív irányt képviselő vidéki zsidó lapok"61 befolyását és kormányzati segítséggel kiszorítani őket a sajtópiacról. 57ZML ZVTIB, kiemelt iratok 6/1920. BM. 13121/1920. sz. leirat. “ZML Főisp. biz. 30/1919. 9U.o. “ZML Főisp. biz. 38/1919. (47. sz. dokumentum) 61 Uo. 33