Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
A Zala megyei kormánybiztos látszólag nem volt nehéz helyzetben, ugyanis egyszerű politikai képlet alakult ki a választásra készülődvén. Jelölteket csak két párt tudott indítani, ami nem meglepő a megye társadalomszerkezetének ismeretében. A két párt a KNEP és a Kisgazdapárt volt. Országos szinten a legnagyobb politikai tőkével az 1919-ben létrejött KNEP rendelkezett. Egyrészt azért, mert bírta az egyházak - elsősorban a katolikus egyház - támogatását, másrészt sorai között tudhatott egy sor - a zűrzavaros időket „túlélő" - befolyásos politikust. A párton belül megtalálhatóak voltak a keresztényszocialisták (a fúzió előtt Keresztény Szociális Gazdasági Párt) és a Friedrich István vezette Keresztény Nemzeti Párt képviselői. Az eredményesebb választási szereplés érdekében a két párt 1919 októberében egyesült, elnöke Friedrich lett. Ez a párt adta a Friedrich-kor- mányt 1919 novemberében felváltó, Huszár Károly vezette koalíciós kormány többségét. A párt keresztényszocialista irányultságú, a mérsékelt konzervatív jobboldaltól a szélsőjobbig húzódó, elvi legitimista jellegű formáció volt.62 A Kisgazdapárt is két hasonló szervezet egyesüléséből keletkezett, a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földmíves Párt és a Sokorópátkai Szabó István-féle Egyesült Kisgazda és Földmíves Párt fúziójából. A jelentősebb politikai múltra visszatekintő Nagyatádi-párt háború utáni zászlóbontása 1919. október 12-én, Kaposváron zajlott. A párt bázisa főként a paraszti gazdálkodókat, tehát a szó szoros értelmében vett kisgazdákat tömörítette, ebből következően Zala megyében is elvileg jelentős tényezőként kellett számolni vele. Sokorópátkai pártja a háború után, 1918 decemberében alakult meg, erős nagybirtokos támogatással. A pártban meghatározó volt az agrárérdekeket képviselő OMGE befolyása, melynek vezetése nagybirtokosok kézben volt. így, bár céljait és retorikáját tekintve a két parasztpárt hasonló volt, az alulról szerveződött Nagyatádi párttal szemben, a másik kisgazdapártban jobban érvényesültek az úri birtokosok érdekei. „Az ország kisgazdáinak egyesülése olyan kötelesség volt, amely elől nem lehetett kitérni."63 - nyilatkozta Nagyatádi, és a megállapítás érvényességét a közelgő választások mindenképpen igazolták. A két párt 1919 novemberében egyesült, élén négytagú elnökséggel: Nagyatádi, Sokorópátkai, Rubinek Gyula és Mayer János. Annak ellenére, hogy Zala megyében a kisbirtokos parasztság képezte a társadalom gerincét, a párt rendkívül nehezen tudta elkezdeni szervezetei kiépítését. A megye katolikus nagy- és úri középbirtokosainak (a zalai köznemesi családok utódainak) a közélet minden területén döntő befolyásuk volt. Ez a társadalmi csoport az újjászerveződő politikai életben a „keresztény, nemzeti" irányzat mögött sorakozott fel, amelynek egyértelmű képviselője a KNEP volt. A vármegyei közgyűlés 1919 szeptemberében, a Friedrich-kormány megalakulásakor határo62 Gergely 1999. 59-61. p. 63 Kisgazda, 1919. december 6. 34
