Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

konzervatív nézetek és politika híve. Tevékenységük azonban egyenlőre nem hozott eredményt, sőt az egyre erősebb baloldali támadások miatt december 5-én a Zalaegerszegi Nemzeti Tanács testületileg lemondott, december 13-án pedig Bos- nyák Géza főispán is követte a példájukat.

Az egyre inkább hátrányba kerülő polgári erők számára azonban váratlan megerősítés érkezett. 1918. december végén megalakult a Nagyatádi Szabó István vezette kisgazdapárt megyei szervezete. A zászlóbontó nagygyűlést december 26-án tartották a túlnyomó többségében földművesek lakta Kiskanizsán, majd nem sokkal ezután, január 6-én több ezer kisgazda részvételével Zalaegerszegen. A párt meghirdette programját és megválasztotta vezetőségét. Elnöke Karlovits József nagykanizsai gazda, a városi tanács tagja, helyettese pedig Marton János kiskomáromi gazda lett. A párt programjában határozottan síkra szállt a földreform mellett, ugyanakkor élesen szembe fordult a szociáldemokratákkal. „Mint egy rettenetes dörej, úgy hangzott el állj szavuk a város felé, ahol most a kommunizmus próbál terített asztalhoz ülni."37 - számolt be a rendezvényről kissé talán túlzóan a sajtó.38 A két politikai irányzat között a kenyértörést a földkérdés és a hatalmi ellentétek okozták. A kisgazdák élesen tiltakoztak bármilyen kollektivizálás ellen, nézetük szerint a „nemzetköziek" - vagyis a szociáldemokraták - ezzel egy új jobbágyságot készítenek elő, amellyel szemben „a földműves nép még vére árán is felveszi a küzdelmet." Mint Karlovits pártelnök hangsúlyozta: a „nemzetköziek" a grófi uralom után proletáruralomra törnek a kisgazdák vállain keresztül, „amely azonban százszor irgalmatlanabb lenne az előbbinél."39 A zalaegerszegi gyűlésen felszólalt Pehm (Mindszenty) József hittanár is, aki - ahogy arra emlékirataiban is utalt - a Károlyi-kormánnyal szemben fellépő ellenzék egyik vezéralakjának számított.40 Beszédében az összefogás fontosságáról beszélt, valamint tiltakozott az iskolai vallásoktatás tervezett megszüntetése ellen, amivel a résztvevők is egyetértettek. Ugyancsak ezen a gyűlésen jelentette be pártja nevében Batthyány Pál, hogy a függetlenségi párt teljes mellszélességgel felsorakozik a kisgazdapárt mögé. Ezzel utóbbi a megye legerősebb politikai erejévé vált, melynek eredményeként a helyi politikai viszonyokat a továbbiakban a szociáldemokrata - kisgazda szembenállás határozta meg. Ez a küzdelem nagyon gyorsan megjelent a munkáspárt fellegvárán, Nagykanizsán belül is, ahol a földművesek lakta Kiskanizsa a kisgazdapárt mögött sorakozott föl. A kialakult ellentétek a megyén belüli szakadás veszélyét vetítették elő, ami hamarosan be is következett.

37 Zalai Közlöny, 1919. január 13.

38 Megjegyzendő, hogy dr. Hegedűs György ügyvédet, aki 1918. december 2-tól volt a Zalai Közlöny főszerkesztője, a kisgazdapárt vezetőségi tagjává is megválasztották.

39 Zalai Közlöny, 1919. január 13.

40 Mindszenty 1989. 20. p.

26