Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
A két város közötti rivalizálás eredményeként ugyanis Zala megye de jure is kettészakadt. 1919. január végén a kormány Nagykanizsát kiemelte a vármegye fennhatósága alól - ígérvén a törvényhatósági jog megadását melynek törvényre emeléséig a város élére kormánybiztost neveztek ki, Sneff József, a szociáldemokrata párt helyi vezetője személyében. A megye másik részének irányítására dr. Briglevics Károly árvaszéki ülnök kapott megbízást. A két vezető kinevezése is a politikai erőviszonyok alapján történt, ez azonban egyik felet sem elégítette ki. A szociáldemokraták tiltakoztak a polgári gondolkodású Briglevics kinevezése ellen, aki egyébként igyekezett jó kapcsolatot kiépíteni a szociáldemokratákkal is. A másik oldalon viszont a nagykanizsai kisgazdapárt fejezte ki határozott rosz- szallását Sneff személyét illetően. Az ellentétek egyre élesedtek, egy február 24-i, az Erzsébet téren zajló szociáldemokrata pártgyűlés alkalmával csaknem tettle- gességre került sor a jelen lévő munkások és földművesek között. A kedélyeket csak Sneff személyes közbeavatkozása és diplomatikus fellépése csillapította le. Az ellentétek a városban odáig fajultak, hogy a kisgazdapárt helyi vezetői bejelentették, kezdeményezik Kiskanizsa kiszakadását és önállóságának kikiáltását.41 A tervezet azonban a gyors politikai változások következtében megvalósíthatatlan maradt. A kisgazdapárt március 2-án és 4-én újra nagyszabású pártgyűléseket tartott Nagy- és Kiskanizsán, ahova Nagyatádi Szabó Istvánt is meghívták. A pártelnök azonban nem tudott megjelenni, őt a párt titkára, Drozdy Győző képviselte. Drozdy ismertette a párt országos programját és terveit, azonban a gyűlésen ismét szóváltásba keveredtek a jelen lévő szociáldemokrata munkásokkal. A Kisgazdapárt helyi tagsága teljes támogatásáról biztosította Nagyatádi Szabó Istvánt, sürgette a „birtokfelosztás keresztülvitelét" és felszólították a pártvezért, hogy miniszteri székét addig ne hagyja el, amíg a földreformot meg nem valósították.42 A politikai patthelyzetet végül a Tanácsköztársaság márciusi kikiáltása borította fel. A Tanácsköztársaságnak a megyében nem volt számottevő bázisa, a munkásság a szociáldemokrata irányzatot ismerte el és követte. A kommunista hatalomnak az értelmiség körében sem voltak hívei. A néhány kivételből kiemelkedik az innen származó és itt tevékenykedő dr. Hamburger Jenő. A Zalaudvamokon született, és Zalalövőn dolgozó orvos már a világháború idején képzett marxistává vált. Politikai fellépése is ekkorra datálódott: az 1917. november 25-i nagykanizsai háborúellenes tüntetés egyik szervezője és szónoka volt. 1918 elején letartóztatták, a pozsonyi bíróság 15 havi börtönbüntetésre ítélte.43 A perről az oroszországi bolsevik sajtó úgy számolt be, mint az első magyarországi kommunista perről. A börtönből való szabadulása után Hamburger első útja Zala megyébe vezetett. 41 Zala, 1919. február 14. 42 Zala, 1919. március 4. 43 Az enyhe ítélet a háborús és a magyar belpolitikai viszonyok megváltozása miatt született. 27
