Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
megannyi nagy érdekű és sürgős feladat, mely természeténél és értékénél fogva kell, hogy megelőzze radikális felforgatását oly önkormányzati testületeinknek, amelyek csak a közelmúltban is éppen évszázados tradíciókból folyó önzetlenséggel őrizték leghívebben a nemzeti eszmét s szállottak síkra a haza megmentéséért. Ha majdan idő és sor kerülhet ez önkormányzati testületeknek a haladó kor követelményeihez igazodó, de egyszersmint különleges történelmi fejlődésünket is szem elől nem téveszthető alkotmányjogi reformjára, ezek a testületek a közjó érdekében önmaguk is készségesen fognak ez intézmények célszerű átépítésén munkálni. Ámde ma, mikor ily alkotmányvédő és alkotmánybiztosító intézmények radikális érintése, elleneink szemében a stabilitásban megnyilatkozó erő gyengülésének látszatát kelthetné fel, ezek megbolygatásával kísérleteznünk, sziklabástyává tömörült erőket szétforgácsolnunk nem szabad. Azok az elemek, amelyek a törvényhatósági bizottságokban és a községi képviselőtestületekben jelenleg helyet foglalnak, nem elkülönzött társadalmi osztályokat képviselnek, nem osztályérdekeket szolgálnak, hanem miként működésük eredményei is mutatják - értelmességüknél és közéleti pályára neveltségüknél fogva - az egyetemes közérdek kielégítésén munkálkodnak, melynek áldásaiban a haza minden polgára érdeme szerint részesülhet. A falu lakosai közül a földbirtokkal nem bírók túlnyomó része napszámkeresményéből él, s mint ilyen, ismeretei hiányosabbak, látköre szűkebb annál, mint aminő a törvényhatósági bizottság, illetve a községi képviselőtestület hatás- és feladatkörébe utalt kérdések helyes elbírálásához mellőzhetetlenül szükséges. De nem is vágyódik, s mindennapi elfoglaltsága mellett nincs is ideje ily természetű megbízatások betöltésére. E téren az önálló gondolkozásra és működhetésre kellő neveléssel és így ítélőképességgel nem bírva, a lelketlen demagógiának eshetik áldozatul, miáltal közvetve mód és alkalom nyílik oly elemek érvényesülhetésé- re, melyek nemzet és hazaellenes eszmék szolgálatába szegődnek. Ezeken felül a nemzetgyűlés keletkezésénél fogva a jogrend helyreállítására és a folyó ügyek elintézésére lévén alkotva - nézetünk szerint - ily az alkotmányt mélyrehatóan érintő, korszakalkotó reformok keresztülvitelére, azok legalaposabb előkészítése, a nemzet megkérdezése, a vármegyék s a szakkörök meghallgatása és a közvélemény e kérdésekben való kialakulása előtt és ezek nélkül nem is bocsátkozhatik. A magyar nemzet életének folytonos kísérője a közélet szabadsága, az alkotmányosság. A magyar faj politikai képességének a legfényesebb oldala azon állam- szervező bölcsesség, amely alkotmányában, alkotmányjogi intézményeiben állandósult. A szabadságszeretet a közéletben érvényesülve, csak alkotmányos államot alkothatott, tűrhetett és szerethetett meg és a szeszélyes egyéni önkény uralma gyökeret verni sohasem tudott. A nemzet egy volt az állammal. Alkotmányosságunk összenőtt létünkkel, az alkotmányos szabadság volt az államiság éltető 252
