Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
eleme, annak elveiben és intézményeiben a nemzet szellemi, erkölcsi világa a maga eredeti őserejével nyilatkozott meg. A nemzet mindig szívósan ragaszkodott a történet kipróbálta alkotmány alapjaihoz és mivel szintén alkotmány változtatás a közélet és a politikai élet mélyreható átalakulásával jár, a törvényhozás faktorai csak elkerülhetetlen szükség esetén határozták el magukat az alkotmányváltoztatásra vagy amikor azoknak szellemével, a megváltozott viszonyokkal való összeférhetetlensége általános erős meggyőződéssé vált. A nemzet alkotmánya, az állami hatalom szervezetének, legfőbb orgánumai alakulására, működésére és egymáshoz való viszonyának a meghatározására vonatkozó nemzeti akarat az úgynevezett alaptörvényekben van lefektetve. Ezen alap és más törvény között tisztán a törvény tartalmi súlya szerint azon bár nem jogilag biztosított, de erkölcsi okokban rejlő megkülönböztetés tétetik, hogy ezen különösen becses alaptörvények megváltoztatása különös gonddal, nagy körültekintéssel történjék és akkor, amikor a változtatás szükségességét a nemzet érdekei feltétlenül követelik. A törvényhatóságokról szóló 1886. 21. t. cikk még a közjogi tankönyvek szerint is ilyen alaptörvénynek tekintendő. Ezen alaptörvény megbolygatása egyáltalán nem szükségszerű követelmény, hanem egyenesen megbocsáthatatlan bűn lenne és azt eredményezné, hogy a viharokat kiállt és faji és nemzeti jellegünket legjobban megőrző alkotmány biztosítékainkat magunk rombolnánk le, és emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzetgyűlés keletkezésénél és összetételénél fogva csak egy, a törvény- hozás pótlására, annál rövidebb időtartamra létesített átmeneti intézménynek tekintendő, amelynek hivatása, a forradalmak által megbénított magyar alkotmány felépítése és a jogfolytonosság helyreállításához szükséges intézmények létesítése, tehát a nemzetgyűlés hivatásával is ellentétbe jönne, ha az építő munka helyett a még meglévő pilléreket is lerombolná. Eltekintve attól, hogy elgyengült és ellenségektől körülvett nemzetünket meg kell kímélnünk a hatásaiban kiszámíthatatlan reformok kísérletezéseitől, különös súllyal kell hangsúlyoznunk azt a felelősséget, amit a csonka nemzetgyűlés magára vesz, ha a magyar szent korona egész testén ma részben ugyan béklyóban és elnyomatásban élő, de szent hitünk és meggyőződésünk szerint egykor mégis csak a magyar szent korona területi impériuma alá visszakerülő egész magyar nemzet helyett olyan alkotmányváltoztatást tesz, amellyel alkotmányjogi különbségeket állítunk fel a Csonkamagyarország és az elnyomatásból kétségkívül felszabaduló Magyarország területén, mert az alkotmányjogi különbség kétségkívül előáll, hisz a megszállott részeken levő magyarság az általános titkos választójog alapján összegyűlt nemzetgyűlésben nem képviseltetheti a maga akaratát, hanem 253
