Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
eszmeáramlatok hatása alatt elfajzott párt- és osztályharcok közepette se szorít- tassanak ki. Ez pedig a mai viszonyok között Magyarország létérdekével egyet jelent. Éppen ezért a vármegye szervezetének a jelen viszonyok közt tervezett meg- bolygatását, mint a nemzeti megszilárdulás, valamint az ország területi épségének helyreállítására irányuló legszentebb törekvések zászlóvivőjétől való megfosztását egyenesen nemzeti veszedelemnek tekinti. A magyar vármegyei rendszer legősibb szervezetétől kezdve a demokratikus gondolatot foglalta magában és egy ezer éves történelem folyamán soha sem bizonyult a demokratikus haladás kerékkötőjének, ennek megfelelőleg az 1886. évi XXI. t. c-ben megállapított mai szervezet sem áll a demokratikus koreszmékkel ellentétben, mert arra hivatott törvényhozás által kiterjesztendő országgyűlési képviselő választójog a törvényhatósági választójogot külön, előzetes törvényhozási szabályozás nélkül is automatikusan szélesebb alapokra fekteti. Mutasson rá a közgyűlés arra, hogy ősi történelmünk legdicsőbb lapjai tanúskodnak arról, hogy a vármegyék voltak mindenkor a nemzeti érzésnek, a nemzeti gondolatnak leghűségesebb ápolói, s mint az alkotmánynak, felvilágosodásnak, kultúrának, szabadságnak törhetlen hívei és buzgó harcosai, minden elnyomatásnak és reakciónak kérlelhetetlen ellenségei és ennek megakadályozására szavukat mindenkor felemelték. Hogy pedig a vármegyék feladatuknak ily kiváló magaslatán állottak, s azon mindenkor is megmaradtak, bátran állítjuk, hogy főként a virilizmus intézményének tulajdonítható. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy középosztályunknak a közügyek iránti önzetlen érdeklődése és szeretete, karöltve a kifejezetten városi elem, a kereskedői és iparos osztály kulturális érzésével és gyakorlati felfogásával, s ezen társadalmi osztályok műveltsége, hazaszeretete mindenkor megnyilvánult a törvényhatóságokban, s mint megannyi értékes kincs, nélkülözhetetlen életeleme az önkormányzatnak. Súlyos aggállyal kell tehát tiltakoznunk oly törvényjavaslat ellen, mely a széleskörű választói jogkiterjesztés folytán a törvényhatósági és községi képviseletekben egyoldalú osztályérdeket engedne érvényesülni oly elemekkel szemben, melyek az alkotmányos fejlődésnek, haladásnak mindenkor kipróbált, lelkes harcosai voltak. A hosszú háború és az azt követő forradalmak viharai szétmarcangolta ország ezernyi sebből vérzik. Csonkamagyarország visszaállított jogrendjének megőrzése, s a céltudatos munka megindítása és zavartalan menetének biztosítása a termelés fokozása, az elsőrendű szükségletek igazságos és a lehetőségig teljes kielégítése, az anyagi javak és közhasznú intézmények terén felénk meredő romok felépítése, a külfölddel való összeköttetések újrafelvétele és keblünkről elszakított testvéreink s elfoglalt határaink visszanyerése utáni hő törekvésünk, mind251
