Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között
Káli Csaba: ZALAEGERSZEG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSA 1945-1956 KÖZÖTT A negyvenes évek második felében, különösen pedig az 1950-es évek elején, részben az akkor zajló politikai változásokkal összefüggésben, részben attól függetlenül - az ország több más városához hasonlóan - Zalaegerszeg gazdaságában és vele párhuzamosan a társadalmában is mélyreható változások vették kezdetüket. A több évtizedes kifutási idővel bíró átalakulási folyamat során, melynek az iparosítás volt a vezérfonala, teljesen megváltozott a város gazdasági képe, társadalmi strukturáltsága és építészeti arculata. A bizonyos értelemben kiindulópontul szolgáló, mintegy az „első mozgató" szerepét játszó politikai folyamatok helyi leképeződésével ezúttal nem foglalkozunk, csupán a nyomában bekövetkezett átalakulás néhány fontos, új kutatási eredményeken nyugvó aspektusát vizsgáljuk. Itt kell megjegyeznünk, hogy a politikai hatalomváltásra, csupán mint a változásokat előidéző tényezők egyikére tekintünk. Ma már egyre inkább bizonyított, miszerint a politika nem egyszer csak a katalizátor szerepét játszotta az eseményekben, és nem szabad olyan jelentőséget tulajdonítani neki, mintha minden jövőbeni elrendelést magában hordozott volna. A második világháború után Európa keleti és nyugati felén egyaránt, de a világ más pontjain is, a kormányzatok által menedzselt központi fejlesztési programok kezdődtek, amelyek egyszerre kívántak munkahelyeket teremteni, az urbanizációt elősegíteni, a túlnépesedett körzetekre nehezedő demográfiai nyomást csökkenteni és ugyanakkor az elmaradott régiókat felzárkóztatni.1 Ez, a pár évtizeddel későbbi, úgynevezett posztindusztriális fejlesztési politika tükrében hagyományosnak nevezhető fejlesztési modell a kelet-európai szocialista blokkban idővel teljesen fetisizálódott, egyúttal anakronisztikussá vált. Jelen tanulmányunkban e nagy ívű átalakulási folyamat kezdetének hazai viszonylatban ugyan nem központi, de nem is marginális színhelyét kívánjuk vázlatosan bemutatni Zalaegerszeg példáján. A változások első ütemben - és mindvégig legintenzívebben - a gazdasági életben jelentkeztek. Mindenek előtt a tulajdonviszonyok alakultak át, nem egy esetben - központi rendelkezések következtében - egyik napról a másikra. Ez a 1 Germuska Pál: Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok. [Budapest], 2004. (Germuska Pál) 89. p. 215
