Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Káli Csaba: Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi átalakulása 1945-1956 között

folyamat először a mezőgazdaságot érintette, közvetlenül a háború után, az 1945- ös föld- és házhelyosztás révén. Mivel Zalaegerszeg határában nem feküdtek a rendelet hatálya alá tartozó, igazán jelentős nagybirtokok, ezért a városban csak viszonylag kisebb átrendeződés történt a földbirtoklás területén.2

A régi és új gazdák nem sokáig élvezhették háborítatlanul tulajdonosi jogaikat, ugyanis a szocialista gazdasági rendszer nem preferálta az egyéni gazdaságokat. A mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezésének kezdete hagyományosan Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmondott beszédéhez köthető.3 A közös gazdálkodásnak több lehetséges fokozatát állapították meg, így jöhettek létre az I., II. és III. típusú termelőszövetkezeti-csoportok,4 valamint teljesen önálló tsz-ek. A program meghirdetésétől több mint egy évnek kellett eltelnie addig, mire Zalaegerszegen is sikerült létrehozni az első két termelőszövetkezeti csoportot.

A helyi pártvezetés a város északi külterületén fekvő Neszeiében és Neke- resden próbálkozott, itt látva viszonylag a legtöbb reményt arra, hogy életképes tszcs-t tudjon alakítani. Itt éltek ugyanis legkoncentráltabban azok a volt cselédek, valamint más mezőgazdasági munkások, akik 1945-ben földnélküliként földet kaptak, így társadalmi helyzetüknél fogva a legalkalmasabbnak mutatkoztak arra, hogy a szocializált mezőgazdaság fejlettebb voltát velük bizonyítsák be. Neszeiében 1949. október végén Sarló-kalapács, míg Nekeresden ugyanekkor Haladás néven alakult meg a tszcs.5 A város vezetői ettől kezdve mindig „súlyponti feladatnak" tekintették a szövetkezetekkel való foglalkozást, így azok valós gazdasági súlyuknál lényegesen nagyobb figyelmet kaptak. Idővel Kaszaházán - szintén a város északi részén található, korábban idecsatolt faluban - is szerettek volna a pártvezetők alakítani egy termelő csoportot, de menetközben megváltozott a stratégia. 1950 tavaszán, kora nyarán formálódhatott ki az a koncepció, miszerint inkább a két termelőszövetkezeti-csoportból kell egy önálló tsz-t összekovácsolni. A feladat végrehajtását 1950. augusztus 20-ra tűzték ki, megadva a kellő ünnepélyességet az aktusnak.

A szervezés azonban igencsak nyögvenyelősen ment, a harminc család beléptetése - amit célul tűztek ki - az ígérgetésekkel vegyített fenyegetések hatására sem sikerült a megadott határnapra, de ettől függetlenül 1950. augusztus 20-án

2 Lásd részletesebben: Káli Csaba: Zalaegerszeg 1945-ben (március 29. - november 4.) In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1997. (Káli Csaba 1997.) 331-349. p.

3 Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956. Gyula, 1992. 79. p.

4 A magasabb fokozatszám a közös gazdálkodás egyre több elemére utalt. A tszcs-k jogilag nem voltak önállóak, hanem valamely földműves-szövetkezethez kapcsolódtak, annak voltak a gazdálkodó csoportja, innen az elnevezésük.

5 Zala Megyei Levéltár (ZML) Magyar Dolgozók Pártja Zalaegerszegi Városi Bizottságának iratai (MDP Zeg. V. Biz. ir.) 2. fondcsoport (fcs.) Mezőgazdasági ir. 2. őrzési egység (ő. e.)

216