Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Csomor Erzsébet: Járványok, elemi csapások Zalaegerszegen a XVIII. század végén és a XIX. század első felében

és szappanos és 1-1 kovács, asztalos, szitás, órás, kékfestő volt. A városi és megyei tisztikar házai is a leégtek. Adorján László gyógyszerésznek 3 háza, 1 pajtája és 2 istállója semmisült meg 5430 forint becsértékben. Hamuvá lett Derencsér János tiszttartó 2 háza, 1 pajtája és 1 istállója, becsült kára 3000 forint volt. Péczely István városi főorvosnak 1 háza, 1 istállója és 1 pajtája veszett oda 2600 forint értékben, rajta kívül még három család kárát becsülték ugyanennyire. Leégett Háry Farkas vármegyei levéltárnok háza, pajtája, istállója, Deák József táblabíró33 háza és istállója, valamint Szigethy István biztos háza, pajtája és istállója is.34

Elüszkösödött utcák, házak, kertek, udvarok képe fogata a városba látogatót. Az elszabadult természeti erő elpusztította magát a természetet is, „nincs kert, mi árnyékba fogadná a lankadt munkást, és nincs fa, mely gyümölcsöt, virág, mely illatot és örömet árasszon"?5 Deák Ferencet is hasonló kép fogadta, amikor a tűzvészt követő napon a városban járt. Elborzadva a látottakon levelet írt költő barátjának, Vörösmarty Mihálynak. Beszámolójából megtudjuk, hogy ő maga is olvasta a kocsma kapujára írt fenyegető üzenetet. „Már tíz nappal előbb fel volt ennek jövendölése írva a kocsma kapujára, és ezen írást magam is láttam, de a lakosok azzal biztatták magokat, hogy aki gyújtogatni akar, az előre nem hirdeti napját gonosz szándéka teljesítésének [...]. Borzasztó volt látni (én másnap mentem be) a sok ínséggel, szükséggel küszködőt; soknak mestersége szerszámaiban élhetése egyetlen eszközei is odaégtek; s az ilyen irtózva nézett nyomorúsággal fenyegető jövendőjébe, mert oly feketék voltak kilátásai, mint leégett házának üszkei; láttad volna csak a még akkor is füstölgő omladékok között, mely soknak reményét is eltemette, a kísértethez hasonló nyomorultakat támolyogni, némelyeket közülök jajgatva nem sírni, hanem ordítani, másokat hallgatva ugyan, de kétségbeeséssel küszködő lélekkel, már kisírt szemeiket elégett vagyonaik hamvára mereszteni. "36

A szörnyű tűzvész után néhány nappal a fogadó kapuján német nyelvű fenyegető levelet találtak, mely szerint július 28-án ismét tűz lesz a városban, a megjósolt napon azonban esett az eső. Másnap, július 29-én, délelőtt negyed 11 órakor, „midőn legnagyobb szél uralkodott, és midőn a lakosok mezőn az aratásban foglalatoskodtak, és így a lángokat elnyomni nem lehetett," a város észak-nyugati részén, a csordás lakásnál, a püspöki major közelében történt gyújtogatás következtében „az elsőnél sokkal nagyobb tűzi veszedelem által" lángba borult 147 ház, 80 pajta és 126 istálló, vagyis azok a házak, amelyek az első tűzben „megoltalmazva maradtak [...], s így

33 Deák Ferenc nagybátyja, zalatárnoki nagybirtokos, akinél Deák Ferenc 1803 és 1808 között nevelkedett. Vö. Molnár András: A fiatal Deák Ferenc. Bp., 2003. 30-31. p.

34 ZML Zalaegerszeg város régi levéltára. No. 392.

35 Egy szemtanú beszámolója az 1843-as miskolci tűvész után. R. Várkonyi Ágnes: A tűzvész tanúi. Bp., 1995. 210. p.

36 Vörösmarty Mihály levelezése I. köt. (Vörösmarty Mihály Összes Művei 17.) (Sajtó alá rend. Brisits Frigyes) Bp., 1965.147-149. p. Deák Ferenc levele Vörösmarty Mihályhoz a zalaegerszegi tűzvészről. Kehida, 1826. július 29.

78