Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Német József: Zalaegerszeg kulturális élete a 18-19. század fordulóján
A város nemcsak külső képét, hanem lakosságának összetételét tekintve is falusias jellegű volt. A vármegyei tisztségeket viselő nemesség ekkor még általában nem lakott a székhelyen, ügyei intézésére csak alkalmilag járt ide. Simonffy Emil számításai szerint az akkori Egerszeg 1318 férfi lakosa közül mindössze 56 sorolható a nemes, pap, tisztviselő kategóriába, Besenyőben 13, Andráshidán 32, Ságodban 26, a ma ide tartozó kis falvakban összesen 169-en.14 A század utolsó évtizedének elején alakult meg a zalaegerszeginek nevezett szabadkőműves páholy, amelynek egyetlen egerszegi tagja sem volt, s valószínű, hogy összejöveteleit sem itt tartotta.15 A kor társadalmában kiemelkedő szerepet játszott a papság. Zalaegerszeg, noha püspöki birtok volt, nem volt szerencsés tudós, környezetük szellemi életére is jótékony hatású papokkal.16 A tárgyalt korszakban két plébánosa volt Eger- szegnek. Etényi Sándor 1750 - 1815 között élt, 1778 - 1813 között volt plébános, utána visszavonult Ságodba. Indulása ígéretes volt, teológiai tanulmányait Rómában végezte, rövid ideig Győrben udvari káplán, az új egyházmegye megszervezésekor, 28 évesen került a sok filiát is magába foglaló plébánia élére. Itteni hosszú működésének szinte semmi szellemi nyoma nincs, s ha a vármegyének ünnepi szónokra, magasabb szakértelmet igénylő bizottsági tagra volt szüksége, akkor Szombathelyen működő papot kért fel, rendszerint a zalai származású Nagy Józsefet. Például 1799-ben Szombathelyen jelent meg Zalaegerszegen elhangzott szónoklata: Hála-adó beszéd, mellyet [...] Zala v. rendei előtt Mantua Várának [...] visszavételéért tartott [•••] Ünnepen mondott Zalaegerszegen 1799.17 Ugyanő volt a Tiszti szótárt készítő bizottság vezetője is. Etényi gyors karrierje mögött bizonyára az húzódott meg, hogy Szily János püspök unokaöccse volt, nyilván római tanulmányi lehetőségét is ennek köszönhette. Utóda Sághy Mihály 1813 - 1827 között vezette a plébániát. Itteni tevékenységének több nyomát találjuk, a vármegye táblabírói címmel is megtisztelte, később szeminárium rektor lett, váci nagyprépostként halt meg 1849-ben. (Keszthelyen ekkoriban a későbbi püspök, neves egyházi író, szerkesztő Horváth János, utódaként a nyelvújítás vitáiba is bekapcsolódó, Kazinczyval is levelező, filozófiai munkát közrebocsátó Ruszék József szerzett hírnevet, növelte a városka tekintélyét.) A sok filiára való tekintettel mindig két káplán élt a plébánián, ezek átlagosan 1,5 - 2 évet töltöttek itt. Közülük kiemelkedő tehetség volt Kresznerics Ferenc, nyelvész, matematikus, később a Tudós Társaságnak is tagja. Egerszegi nem egé14 Simonffy Emil: Bevezetés. 15 Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a 18-19. század fordulóján. In: Művelődés- történeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 31.) (Szerk. Turbuly Éva) Zalaegerszeg, 1990. 84-85. p. 16 A Zalaegerszegen működő papok adatai: Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 3. köt. Szombathely, 1935. 17 Zalai életrajzi kislexikon. 3. jav., bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005. 63
