Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Német József: Zalaegerszeg kulturális élete a 18-19. század fordulóján

néhány köznemesi kúriával, melyeket később, a 19. században átformáltak, a 20. század második felében pedig szinte teljesen átépítettek.

Köztéri alkotásokkal is alig gyarapodott a város. A Fehérkép néven ismert, ma a Mária Magdolna plébániatemplomban látható Pieta feltehetően még 1754- ben készült. A Szent Flórián szobor pontos készítési idejét az erősen sérült chro- nosztikonból nem sikerült megállapítani, írásos nyoma sem ismeretes. Feltehetően 1800 körül állították fel a mai Göcseji Múzeum déli homlokzata előtt lévő kis parkban, ahonnét egy évszázaddal később helyezték át mai, a szobor állaga szempontjából is, városképi értékben is kedvezőtlen helyre. 1785-től áll a Kálvária kápolna előtt a ma is jó állapotban lévő szoborcsoport. 1802-ben készült el a kaszaházi hídnál lévő Nepomuki Szent János szobor. 1804-ben emelték az ólai temető keresztjét, nagyjából ez időben a csácsit is. 1812-ben állították fel az azóta harmadik helyére költöztetett Szentháromság szoborcsoportot. Ennek dokumentumai fennmaradtak, s a Göcseji Múzeum állandó kiállításán is láthatók.13 Városunk e tekintetben is csak követni tudta a megye más városait. Az akkortájt szinte kötelező Szentháromság Nagykanizsán 1758, Lentiben 1755, Keszthelyen 1770 óta állt. Flórián szobrát a türjeiek 1774-ben, a keszthelyiek 1772-ben szentelték fel. Szent János szobor is volt már Csatárban, Keszthelyen, amikor az egerszegi elkészülhetett. Igaz, az említett helyeken általában gazdag mecénásnak köszönhették az alkotást: az Inkey, a Festetics család egy-egy tagjának, a premontrei prépostság- nak, stb.

Az ólai temetőben eredeti helyén (Anna Blandriné és Johannes Kelleré), a Kálvárián másodlagosan elhelyezve (Gotthard Jánosé) található néhány szép késő barokk síremlék, ezek is a 19. század elején készültek. Ezek a város legrégibb sírjelei. A középkorban a plébániatemplom körül volt a temető, melyet 1748-ban még rendben tartottak, volt keresztje, kerítése is. Feltehetően tárgyalt korszakunkban vagy közvetlenül előtte szüntették meg és alakítottak ki a halottak számára új nyughelyét a mai strandfürdő helyén. Mária Terézia ugyanis 1775-ben közegészségügyi megfontolásból elrendelte, hogy a lakott helyekről a temetőt ki kell telepíteni. (Ekkoriban még a Kálvária és az ólai temető körül nem voltak lakóházak.) A régi temetőt azonban számon tartották, a közgyűlés még 1866-ban is arról határozott, hogy a volt temető területét rendezni, léces kerítéssel körülvenni kell, megbecsülvén ezzel elődeink nyughelyét. A mai Göcseji - Botfi - Ady és Mártírok útja által határolt temetőt 1920-ban zárták be, három évtizeddel később szüntették meg, s ha a családnak nem volt fizetőképes leszármazottja, aki a sír és az esetleges emlék áthelyezésének költségeit vállalni tudta volna, az emlékek is megsemmisültek.

13 A szobrok egy részének talapzatán az évszám olvasható.

62