Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Német József: Zalaegerszeg kulturális élete a 18-19. század fordulóján

meg áradván sok lakosoknak nagy kárt okozott itten. Határbeli földgye a homok miatt közepes termékenységü, de mivel szőlő hegye, legelője, fája, makkja s a Mester Embereknek jó keresettye van, vagyonnyaikat könnyen eladhattyák, s több Országos Vásárjaiban sokan öszve gyülekeznek, fuhározással is kereshetnek, jó piatzozása is lévén, első osztálybeli."

A Petrikeresztúron élő Pálóczi Horváth Adám 1813-ban kelt verses levelében így jellemezte:

„Edgy hajtás hozzám Egerszeg, megyénk Army a városa:

Mellynek felső határ szélit a Zala vize mossa.

Ott látok néha több embert, ott is tsak kis világot:

Merít az még a pipességnek magassára nem hágott.

Onnan kapok leveleket, olvasok újságokat,

S néha nyelvünk sorsa felül jó tudósításokat.... ’’

A II. József által elrendelt népszámlás Zalaegerszegen 2881, Keszthelyen 3586, Nagykanizsán 3857 lakos jelenlétét rögzítette. (E szám az akkori városra vonatkozott, a ma Egerszeg részét képező településeken 3485 ember élt.) Jól megfigyelhető, hogy 1780 körül az egyébként is csekély lakosságú város népességének növekedése is megtorpant. Simonffy Emil számítása szerint a település lakossága 1748 - 1770 között évi 3 százalékkal növekedett, ez az ütem a következő másfél évtizedben évi 3,5 százalékra nőtt, de 1785 és 1830 között évi 0,4 százalékra csökkent.6 A lassú gyarapodás azért is szembetűnő, mert ez időben már megkezdődött a zsidó kereskedők fokozatos letelepedése. Velük egy időben német anyanyelvű iparosok, kereskedők is érkeztek a városba. A céhek 1770-ig magyarul vezették jegyzőkönyvüket, a század utolsó évtizedében főleg németül.7 Fennmaradt egy keltezés nélküli, Herzan Ferenc szombathelyi püspökhöz intézett kérelem: „Eminenciád méltóztassék legkegyelmesebben elrendelni, hogy mi itt Zalaegerszegen néha német nyelvű prédikációban és a gyermekek oktatásban részesüljenek, mivel mi németek az itteni zalaegerszegi lakosoknak nagy részét alkotjuk, főleg kézművesek vagyunk és közülünk a legtöbben egy szót sem értünk magyarul."8 Mivel Herzan 1799 - 1804 közt volt az egyházmegye püspöke, a levél is ezen években kelt. Német nyelvű istentisztelet bevezetéséről nincs tudomásunk, feltehetően a kérelem állítása az itt élő német többségéről is túlzás. Az iskola egyik segédtanítója azonban ez időben mindig német anyanyelvű volt, vagy legalábbis beszélt németül.9

6 A népességi adatokat Simonffy Emil tanulmányából vettem: Bevezetés. In: Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. (Szerk. Gyimesi Endre) Zalaegerszeg, 1985.

7 Sebők Samu: Adatok Zalaegerszeg r. t. város történetből. Zalaegerszeg, 1902. 49. p.

s Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből 80-81. p.

11 Az iskolai oktatásra vonatkozó adatok: Degré Alajos - Simonffy Emil: A Zalaegerszegi Központi Elemi Iskola története (1690 - 1949). (Egerszegi Füzetek I.) Zalaegerszeg, 1975.

60