Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században

Kapiller Imre:

NEMESEK ZALAEGERSZEGEN A 18-19. SZÁZADBAN

Jelen írás kiinduló kérdése az, hogy leírható-e a zalaegerszegi nem kis számú nemesség önálló társadalmi csoportként, vagyis jogi, gazdasági, politikai tekintetben mennyiben különülnek el a város nem nemesi lakóitól. Életvitelükben, mentalitásukban, önmeghatározásukban (ha úgy tetszik identitásukban) mely pozíciójuk játszik meghatározó szerepet, a nemesi származás, avagy a „városi polgári" lété?

E kérdésekre nem egyszerű a válasz, ugyanis mindjárt az első lépésnél komoly akadályba ütközünk. A város történetével foglalkozó irodalom máig nem tisztázta azt a viszonylag egyszerűnek látszó kérdést, hogy vajon a város népessége az elmúlt századokban hogyan alakult, s e népességen belül milyen arányt képviselt a nemesség.

Az első megbízható adatokat csupán a 18. század utolsó harmadából ismerjük. A József kori népszámlálás 1785-ben 52 nemes férfit vett számba Egerszeg mezővárosban.1 Ez az 52 személy a férfilakosság mintegy négy százaléka volt. A népszámlálás lehetővé teszi számunkra, hogy az egerszegi nemesek számát és arányát összevessük más mezővárosokéval. A dunántúli mezővárosok adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy az oppidumok egyharmadában egyáltalán nincs nemesember, vagy csak öt főnél kevesebb van. 7 százalék körüli az arány Keszthelyen, Sümegen, Várpalotán és Szombathelyen, míg Devecserben és Nagyvázsony- ban 9-11 százaléknyi.2 Ezeknek a településeknek a népessége nagyságrendileg Egerszegével azonos, illetve némely esetben magasabb annál. Kisebb településeken Vas, Veszprém és Zala megye területén az arány ennél jóval nagyobb is lehet. Két nagyobb város, Pápa és Veszprém nemesi népessége abszolút számban a legnagyobb, és arányuk is jelentős: Veszprém 471 fő (14,1 százalék), Pápa 673 fő (17,1 százalék). A legnagyobb a nemesek súlya az egyetlen nemesi mezővárosban, Szabadszentkirályon 265 fő (86,6 százalék). Ez utóbbit leszámítva csak az egykori végvári vonal városaiban találtunk jelentős számú és arányú nemességet. A török által elfoglalt délnyugati területen szinte nincs nemesség sem a falvakban, sem a városokban. A mezővárosi nemesség jelenléte erős párhuzamot mutat a nemesi falvakéval. Az adatok egybevetése azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a török alól

1 Az első magyarországi népszámlálás, 1784-1787. (Szerk. Dányi Dezső - Dávid Zoltán) Bp., 1960.

2 A zalai mezővárosok közül csupán Keszthelyről készült a helyi nemesi társadalomra vonatkozó vizsgálat. Benda Gyula: Zsellérből polgár - társadalmi változások egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma 1740-1849. PhD disszertáció ELTE, BTK 2002. Zala Megyei Levéltár (ZML) Kézirattár 60/259.

32