Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Kapiller Imre: Nemesek Zalaegerszegen a 18-19. században

felszabadult, a 18. század folyamán újra települt mezővárosokban nincs jelen, vagy csak nagyon kis számú a nemesség. Nagykanizsán pl. mindössze 20 nemest találunk, ami a népesség 1,1 százaléka. Mindez azt jelenti, hogy e mezővárosokba nem bevándorlóként érkezett a jelentősebb számú nemesség, hanem más történeti okokkal, így például a hódoltsági viszonyokkal, vagy a végvári helyzettel hozható összefüggésbe a jelenléte.

A nemesi népesség számának változását nehéz nyomon követni, számos módszertani problémával találjuk magunkat szembe. Az összeírásokban egyrészt mindig csak a férfiak különböző csoportjai jelennek meg, másrészt csak e viszonylag nagyszámú, de eltérő szemléletű összeírások alapján közelíthető meg a létszám változása.

1717-től több alkalommal rendelte el az uralkodó, illetve a helytartótanács a kétségtelen nemesek katalógusának elkészítését. Ennek során a férfi családfőket vették számba, időnként feltűntetve az özvegyasszonyokat is.

Vizsgálódásunk kiindulópontjaként az 1714 után szerkesztett első összeírást használjuk. (Pontos keletkezési dátumát nem tudjuk, csupán azt, hogy Nemesba- ky János szolgabírósága idején, valamikor 1714-1724 közt készült.)3 A kataszter húsz családfő nevét tartalmazza. Ez az összeírás számunkra azért is fontos, mert ugyanezen időben készült el az 1720. évi országos összeírás,4 amely az adózókat vette számba. Ez alkalommal Egerszegen 104 adózó családot illetve családfőt találtak az összeírok. Ez azt jelenti, hogy az akkori város népességnek mintegy hatodát a nemesek adták. Ez a magas arány összecseng azzal a közkeletű megállapítással, hogy a 17. század folyamán a várban lévők folyamatosan megszállták a városban elhagyott házakat és földeket. E megszállók közt kell keresnünk a 18. században itt található nemesség többségét is. Ha ezen összeírások névanyagát összevetjük a 17. századi forrásokból ismert katonák névsoraival,5 akkor azt látjuk, hogy a nemesek mintegy fele biztosan e katonák leszármazottjai. Ilyenek a Baranyaiak, Huszárok (akiket időnként Gellénként is neveznek), a Fábiánffyak, a Hegyiek, Vizlendvayak, Csiszárok és az Egyed famíliabeliek; de érdemes lenne az adózók neveit is megvizsgálni e szempontból.

1725-ben 22 nemesi családot találunk Egerszegen, 18 névvel.6 Az 1728-ban lefolytatott nemességvizsgálat során ugyanott 14-en tudták minden kétséget kizá3 ZML Zala vármegye nemesi összeírásai 1717-1724. (A továbbiakban: Nemesi összeírások.)

4 ZML Zala vármegye főadószedőjének iratai. Általános adóalap összeírások, 1720. (A továbbiakban: Adóalap összeírások.)

5 Vö. Kelenik József: Királyi vár, hódolt városban. In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1997.178-196. p.

6 ZML Nemesi összeírások. 1725.

33