Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kiss Gábor: Zalaegerszeg historiográfiájának rövid áttekintése
kezeit 1985, Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakulásának 100. évfordulója, a város vezetése az említett nagyszabású dokumentumkötetet nyújtotta át - Gyi- mesi Endre szerkesztésében - a városlakóknak. A bevezető tanulmányt Simonffy Emil írta, igen korrekten, a rendelkezésre álló keretek között tömören áttekintve a város történetét. A kiválogatott dokumentumok még mindig bizonyos mértéken felül állóan munkásmozgalmi témájúak voltak, de az egész mű, a képekkel, térképekkel, bibliográfiával, kronológiával mégis igen fontos kézikönyve lett a város történetének.15 A nyolcvanas évektől a várostörténetírás szinte minden területre kiterjedt, természetesen nem egyszerre és nem mentesen a további konjunkturális hatásoktól sem, de ezek most inkább elősegítették a mind teljesebbé váló kutatásokat. (Gondoljunk a millecentenárium, az 1848-49-es szabadságharc, az államalapítás millenniuma, a Deák-évforduló elmúlt, vagy az 1956-os forradalom közelgő ünnepére.) Fontos momentum, hogy egy-egy témával többen is foglalkoztak-foglalkoznak, így a kutatási eredmények egymást ki is egészíthetik. így van ez a közigazgatás-, a társadalom-, a művelődéstörténet terén is. A korábban nemkívánatosnak számító témákban figyelemreméltó eredmények születtek, pl. Mindszenty József tevékenységének bemutatásával, a polgári kori Zalaegerszeg emlékeinek feltárásával. Különösen sokáig nem került sor a zsidóüldözések és a Holocaust történetének feldolgozására, de az utóbbi években ezt az adósságot is sikerült törleszteni, Németh László és Paksy Zoltán kutatásai nyomán. Párját ritkítóan gazdag a reformkor szakirodalma, elsősorban Molnár András buzgalmának köszönhetően, de sokat tudunk már a XIX. és XX. század társadalom-, igazgatás-, intézménytörténetéről Foki Ibolya, Halász Imre és Káli Csaba kutatásai nyomán, s az '56-os eseményekről - ez utóbbit főleg Csömör Erzsébetnek és Kapiller Imrének köszönhetjük. Sokat jelentett a kutatások szempontjából, hogy a város maga is kialakított egy jelentékeny mecenatúrát a történeti tevékenység támogatására, illetve kezdeményezte a Zalaegerszegi Füzetek-sorozat újraindítását. A Millecentenáriumi Közalapítvány közreműködésével már négy kismonográfia jelent meg ebben a sorozatban, ezenkívül támogatást kapott pl. Németh József: Egerszegi örökség, Szakái István: Besenyő ezer éve, Salamon Sándor: Mestert tartottak kebelekben című műve, sok más egyéb kötettel együtt. Várostörténeti szempontból kiemelkedő mű volt az 1997-ben megjelent Zalaegerszeg évszázadai című tanulmánykötet - nemcsak rengeteg új, fontos információt hordozó tanulmányai miatt, hanem azért is, mert ebben jelent meg a kibővített várostörténeti bibliográfia és a kronológia16 - ezek felkerültek a megyei könyvtár honlapjára az ugyancsak 1997-ben elkészült Zalai életrajzi kislexikon 2. kiadásával 15 Lásd a 2. sz. jegyzetet. 16 Lásd a 3. sz. jegyzetet. 301
