Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kiss Gábor: Zalaegerszeg historiográfiájának rövid áttekintése
együtt. így ma a világhálón bárki tájékozódhat a város történetéről és nevezetes személyiségeiről.17 A várostörténet forrásai között egyre nagyobb szerepet kapnak a képi ábrázolások és a tárgyi emlékek - ezek gyűjtő- és feldolgozó helye elsősorban a Göcseji Múzeum valamint a megyei könyvtár. A képi anyag feltárásából született meg 1997-ben, Megyeri Anna szerkesztésében az eddigi talán legszínvonalasabb városi képeskönyv, képes történelemkönyv, az Utcák, terek, emberek.18 Bizonyára nem véletlen, hogy a Göcseji Múzeum a várostörténethez nyúlt, mikor az új, állandó kiállításában, melynek címe Központok a Zala mentén, a megyeszékhely történetét, jellegzetességeit mutatta be. A kiállításhoz készült katalógus rendkívül gazdag és informatív, egyfajta kézikönyvként is használható.19 Mások is kedvet kaptak a képeken rögzített várostörténet gyűjtéséhez és publikálásához, így jelent meg Kovács András és Kovács Andrásné régi zalaegerszegi képeslapokat tartalmazó könyve 2000-ben (ők rendelkeznek talán a legteljesebb zalaegerszegi képeslapgyűjteménnyel).20 Mindenképpen meg kell emlékeznünk a régészeti és művészettörténeti kutatások eredményeinek közzétételéről is: Vándor László vár- és várostörténeti munkái mellett Kvassay Judit publikált több fontos, a mai értelemben vett város középkori történetére vonatkozó régészeti adatot. Ezekhez járulnak hozzá újabban Bilkei Irén kutatásai, a XVI. századi Zalaegerszeg életéről. Kostyál László művészettörténész a város reprezentatív barokk építészeti-képzőművészeti értékei mellett a városhoz kötődő, elhunyt és kortárs művészek munkásságát is bemutatta. * A rendelkezésre álló rövid terjedelemben ezek alapján próbáltam áttekintést adni a várostörténet-írás jelenlegi képéről. Nem szóltam a nagy mennyiségű, de változatos színvonalú intézmény-, iskola-, üzemtörténetről, bár ezek között is sok forrásértékűre lehet akadni. Az utóbbi évtizedek eredményei mellett azért továbbra is vannak még hiányosságaink: többet kellene tudnunk a középkori Zalaegerszegről (ehhez a város legősibb részén most folyó ásatások remélhetőleg újabb információkkal szolgálnak), a török időkről, a vár és a város hétköznapjairól, de a polgári kori, különösen a két világháború közötti városról is, mert ezzel kapcsolatban még sok a régi beidegződés, rosszízű toposz (lásd pl. porváros). 17 Lásd: www.dfmk.hu/adatbázisaink . is Megyeri Anna: Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg, 1997.104 p. 19 Béres Katalin - Megyeri Anna: Zalaegerszeg. In: Központok a Zala mentén. A Göcseji Múzeum állandó kiállítása. Katalógus. (Főszerk. Vándor László) Zalaegerszeg, 2002.141-211. p. 20 Kovács András - Kovács Andrásné: Üdvözlet Zalaegerszegről régi képeslapokon. Zalaegerszeg, 2000. 72 p. 302
