Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Kiss Gábor: Zalaegerszeg historiográfiájának rövid áttekintése

Lajos tanácselnök már jelezte az igényt egy tudományos értékű várostörténet megírására.13

Nos, erre a nagy monográfiára még mindig várunk, de ahogy a bevezetőben jeleztem, a hetvenes évektől valóban egyre számosabbak a várostörténettel foglalkozó kutatások, publikációk. Ezek létrejöttét számos kedvező körülmény támogatta: tovább erősödött a tudományos háttér, a levéltár egyre inkább használhatóvá vált a kutatók előtt; Fülöp István, Bogár Imre és Gyimesi Endre munkája nyomán sokoldalúan szolgáltatóképessé vált a megyei könyvtár helytörténeti gyűjteménye; a múzeum vezetését a tettre kész Németh József vette át, s megjelentek a régész, majd a történész, művészettörténész szakemberek. Létrejött emellett a Magyar Olajipari Múzeum is, mely az ipartörténeti kutatások egyik bázisa lett. A város kapcsolatot keresett régebben elszármazott, nevezetes szülötteivel, pl. Pais Dezsővel, Keresztury Dezsővel, akiknek tudományos tevékenysége, de visszaemlékezései is gazdagították a város történetét, egyúttal emelték a város ázsióját, a Zalaegerszeghez tartozás élményét a városlakók szemében. Egyre több pedagógus kapcsolódott be történeti kutatásokba, kiadványok szerkesztésébe (pl. Babos Tibor, Oroszy Zoltán, Gyarmati Elek). A Zalai Gyűjtemény mellett publikálási lehetőséget biztosítottak még az MSZMP Zala Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának évkönyvei, tágabb kitekintésben pedig a Pécsi és a Veszprémi Akadémiai Bizottság évkönyvei is. Kezdtek megjelenni az ötvenes évek elején alapított iskolák, üzemek (pl. zeneiskola, ZÁÉV) intézmény- és üzemtörténeti kiadványai is.

Természetesen a konjunkturális hatások is erősen érvényesültek: a Tanácsköztársaság zalai története az ötvenéves évforduló kapcsán, a felszabadulás és a koalíciós időszak a huszonöt éves évforduló alkalmával alaposan körül lett járva, természetesen a korszellemnek megfelelő interpretálásban, de azért a józan történészek korrekt feldolgozásában. Ugyanakkor elnagyolt, sőt hiányos kép alakult ki a két világháború közötti Zalaegerszegről; az 1919-20-as ellenforradalmi események, vagy Mindszenty József tevékenysége valóságos tabunak számítottak. Inkább szakdolgozat szinten folyt ezek kutatása, de pl. Tarján Gábor Mindszenty Józsefről készült dolgozata egyenesen zárt anyagnak minősült.14 Ugyancsak keveset tudtunk - inkább a hozzáértő szakemberek hiánya miatt - a középkori, a törökkori Zalaegerszegről, de a reformkori, polgári kori várostörténet is erősen hézagos volt, különösen társadalom-, gazdaság-, igazgatás- és művelődéstörténeti szempontból. Volt tehát dolga annak az egyre népesebb munkatársi gárdának, amely a hetvenes évek végén, a nyolcvanas években kapcsolódott be a város történetének feltárásába. A kutatók egyre több fehér foltot tártak fel, így amikor elér13 Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. (Szerk. Simonffy Emil) Zalaegerszeg, 1970.136 p.

14 Tarján Gábor: Mindszenty József 1917-1948. Kézirat. [DFMK], Bp., 1980.155 p.

300