Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kiss Gábor: Zalaegerszeg historiográfiájának rövid áttekintése
sége az elmúlt évtizedekben született. A publikációk ilyetén időbeni megoszlása természetesen nem véletlen, számos összefüggést mutat a város történetével, fejlődési jellegzetességeivel. A XIX. századi kisváros az akkori történetírói felfogás szerint nem volt igazán érdekes: a kutatókat jobban izgatta pl. a várostól délnyugatra elterülő, igen archaikus vidék, a Göcsej. Egy érdekessége azért volt a városnak, amelyre felfigyeltek a kívülállók is: ez a húsvéti határjárás, melyről már a XIX. század második felében több leírás született. Ugyanakkor az első, tudományos igénnyel készült - bár rengeteg dilettáns írást tartalmazó - helytörténeti munka, az „Adatok Zala megye történetéhez" című füzetsorozat, melyet Bátorfi Lajos szerkesztett és adott ki Nagykanizsán az 1870-es években, az említett határjárást leszámítva szinte alig tartalmaz a város történetével foglalkozó publikációt. A változás a XIX. század végétől tapintható ki: a rendezett tanácsúvá válás, a közigazgatási határok kiterjedése (Óla bekebelezése), a vasút megérkezése, a főgimnázium megalapítása, a katonaság megtelepedése megpezsdítették a város életét; növelték a feladatokat is, az adminisztráció, a városigazgatás pedig rendezett hátteret óhajtott maga mögé, hogy a modern idők szükségleteinek megfelelhessen. A képviselő-testület már 1889-ben határozott az irattár rendezéséről, de - ahogy Sebők Samu említette - hosszú ideig egyszerűen nem találtak alkalmas személyt a feladatra. Sokszor történik rá utalás a szakirodalomban, hogy a főgimnázium létesítése milyen döntő fontosságú volt a város életében. Az intelligencia, a magasan képzett, világlátott tanárok bekapcsolódása valóban új színt hozott a szellemi életbe, s tanári munkájuk mellett a tudományos igényű kutatások, publikálás megalapozói is lettek. Sebők Samu pl. tanulmányt tett közzé a Göcsejről,4 Borbély György pedig nem csak a Csány-szobor felállításában jeleskedett, hanem az egykori kormánybiztos-miniszter tevékenységével kapcsolatos iratok összegyűjtésével és kiadásával is foglalkozott.5 A város historiográfiáját áttekintve, ez a jelenség - vagyis hogy kutatói, történetírói elsősorban belülről toborzódtak - a legutóbbi időkig jellemző maradt: a település történetének feltárása tehát összefüggést mutat az itt működő intézményekkel, azok lehetőségeivel, munkatársainak felkészültségével. Szerencsés momentum még, mely a hasonló nagyság- rendű kisvárosokhoz képest ezen a téren előnyére vált Zalaegerszegnek, hogy megyeszékhely is: így egyrészt a megyei intézmények munkatársai a város szellemi életének, és így a múltkutatásnak is részévé váltak, másrészt a megye történetének feltárása óhatatlanul a város történetének megírásához is lehetőséget 4 Sebők Samu: Göcsej. (Földrajzi tanulmány). In: A Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Értesítője az 1899-1990-ik tanévről. Zalaegerszeg, 1900. 3-59. p. s Béres Katalin - Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében. In: Kossuth kormánybiztosa, Csány László, 1790-1849. (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1990. 289-308. p. (Zalai Gyűjtemény 30.) 297
